Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - Wicker Erika: Koporsók a csólyospáli avar kori temetőben
10 WICKER: KOPORSÓK A CSOLYOSPALOSI... ТОМКА Péter a táp-borbapusztai avarkori temető feltárása során több olyan jelenségre figyelt fel, melyek az avar kori koporsóhasználat általánosságára utalnak. A sírok több mint egyharmadában talált famaradványokon kívül a koporsó meglétével hozta összefüggésbe a feltárás során pontosan megfigyelt és dokumentált csont- ill. leletelmozdulásokat is. 3 A kavicsos, nedves tápi föld által jól megőrzött famaradványok, a feltárás során tett megfigyelésekből levont logikus következtetések valamint a néprajzi párhuzamok alapján TOMKA Péter meggyőzően érvel az ácsolt ládák koporsóként való, általánosan elterjedt használata mellett 4 (1. kép). Azokban az esetekben tehát, amikor a sírban vas koporsókapocs, -pánt vagy -szeg nincs, „ ... olyan koporsók rekonstruálását is megengedik az adatok, melyeknek deszkáit ugyancsak deszkából készült, tehát viszonylag vékony merevítők (hevederek) fogták össze. Ilyen az ácsolt láda szerkezete" 5 (2.kép). Annyi mindenesetre bizonyos, hogy megfelelően gondos feltárás és pontos sírfenékvizsgálatok során — megfelelő talaj esetén — olyan szerkezet megléte mutatható ki, melynek a rövidebb oldalak meghosszabbításában egy-egy, vagy pedig a négy sarokból kinyúlóan négy lába volt. A sírfenéken található nyomokat (l-l lyuk a sír négy sarkában ill. l-l árok a sír két keskenyebb végében, /. tábla L; II. tábla 1.) ugyanis nehezen lehetne másként logikusan értelmezni. A jelenségre már MÓRA Ferenc is felfigyelt, és az általa feltárt egyik sír fenekén levő 4 lyukat a talajvíz elleni védekezéssel hozta kapcsolatba. 6 A hazai kutatás figyelmét ezek a jelenségek évtizedekig elkerülték, olyannyira, hogy a szlovák Z. ClLINSKA a sírfenéken található árkokat még a közelmúltban is helyi talajviszonyok alapos sírgödör-vizsgálatokat tettek lehetővé, a faszerkezetek általánosan elterjedt szokásokhoz sorolhatók. Legegyszerűbb a sír „padkás" (tkp. „fenékpadmalyos" — W. E.) kiképzése volt; a faszerkezetekhez olykor cölöpök csatlakoztak. 13 sírban 4-4, l-ben pedig 6 cölöplyukat találtak.; CILINSKÁ, Zlata. 1966.: 104.: a sírok többségében „padkás" (tkp. „fenékpadmalyos" — W. E.) sírkiképzést figyeltek meg. A sírfenéken általában árkok voltak, a 132. sír fenekén pedig 4 lyuk. Lemélyítések oka szerinte: 1. Szerves anyaggal való kitöltés kultikus okokból. 2. Talajvíz elleni védekezés.; CILINSKÁ, Zlata 1973.: Fanyomok alapján minden sírban fakoporsó vagy fával bélelt sírfenék. Sok sírban cölöplyukak, gyakran koporsóval kombinálva. A váz körüli kereteket koporsónak tartja. A koporsókat vasszegek alkalmazása nélkül, talán a sírban állították össze. A koporsóhasználat nem köthető szociális helyzethez.; WIEDERMANN Egon 1985: talajelszíneződések alapján sokféle sírgödörformát rekonstruál; rekonstrukcióit szükségtelenül bonyolultnak tartjuk. 3. TOMKA Péter 1977—78.; Csont- és leletelmozdulásokról u. o. 48—52.; EISNER, Jan 1952. 390. 4. TOMKA Péter 1977—78.; Ácsolt ládához és annak koporsóként való alkalmazásához CSILLERY Klára 1951. 267—268.: Az ácsolt láda egyben koporsó is, sőt először koporsóként használva jelenik meg. CSILLERY Klára 1982. 85.: Koporsóként mind az ácsolt, mind a vályúláda korán előfordul. A láda és a koporsó ebben az időben formailag még teljesen azonos, ugyanazt a formát használták temetkezésre és tárolásra is.; KUNT Ernő 1987. 146.: Járványok és háborúk idején a szegényeknek ládaformájú koporsót készítettek. A koporsók archaikusabb formáját valószínűleg az ácsolt szekrény, szökröny, szuszék tarthatta fenn napjainkig is. 5. TOMKA Péter 1977—78. 62. 6. MÓRA Ferenc 1932. 56.
