Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból
462 FEKETE: A FELEGYHAZI NEP HAGYOMÁNYAIBÓL házáról csoportok Mátraverebélyre. 1933-ban a különvonaton kívül még egy 65 fős gyalogos zarándokcsoport is elment a verebélyi búcsúra. A helyi hírlap dicsérettel emlékezett meg a 350 km-es út fáradalmait és nehézségeit vállaló kis csapatról. 92 Az 1940-es években a verebélyi zarándoklat rendszeressége megszakadt, s úgy tűnik, hogy a félegyháziak rendszeres verebélyi búcsújárása megszűnőben van. A Duna menti Kalocsa már a múlt században kedvelt búcsújáró helye volt a félegyháziaknak. Ide nem a Mária-kultusz, hanem Jézus Szíve kultuszának ápolására zarándokoltak. A Szent Szív a vallásos lélek számára Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja oda követelményül. A kissé érzelgősre hangolt kultusz megmaradt egyházi keretekben, apácaközösségekben, a magánájtatosság világában anélkül, hogy szakrális néphagyományt támasztott volna — állapítja meg BÁLINT Sándor. 93 A kultusz színes megnyilatkozása Kalocsán a Jézus Szíve körmenet, amelyet az ünnepi népviseletben részt vevő népesség miatt a jezsuiták különösen pártfogoltak és szorgalmaztak. Félegyházán az 1908-tól letelepedett Kalocsai Miasszonyunk Iskolanővérek szerzetesközössége volt a kultusz egyik legjobb fenntartója és élesztője, a kalocsai búcsú ajánlója. A kalocsai búcsún évről évre mindig népes zarándokcsoport volt Félegyházáról. A századforduló táján évente 400-500-an mentek el a kalocsai zarándoklatra. 1907 után már mind a két plébániának külön-külön szervezett csoportja ment oda. A gyalogos menet oda-vissza 8 napot vett igénybe. Az első világháború után a lovas kocsis zarándoklatot már feleannyi idő alatt megjárták. Most a fejlettebb motorizáció révén már egy nap alatt is teljesíteni lehet a búcsús szándékot. A félegyházi nép régi kedvelt, távoli búcsújáró helye Szentkereszt, teljes nevén Péliföldszentkereszt — Nyergesújfalu közelében. A félegyháziak itteni búcsújárásának kezdetéről hiányos adatok vannak. Az biztos, hogy már a múlt században népes búcsús csoprtok mentek oda Félegyházáról is a Szentkereszt föltalálása ünnepén, hogy a keresztfa iránti tiszteletüket leróva kegyelmet nyerjenek. A kereszt kultusza mélyen beivódott a félegyházi vallásos nép lelkébe. Nyilván ebből fakad, hogy saját búcsújáró helyén, a Szentkútnál két búcsút is rendszeresen a Szentkereszt tiszteletére szerveznek. Újabban a Szentkút árkádjai végén kialakított Szentkereszt-kápolna ereklyekultuszával bővíti a kereszt tiszteletével kapcsolatos liturgikus lehetőségeket. 94 A szentkereszti búcsú gyalogosan oda-vissza 12 napig tartott Kiskunfélegyháza—Kecskemét—Hidegkút—Pilisvörösvár—Leányvár—Péliföldszentkereszt útvonalon. A búcsúsok egy éjszakát és két napot töltöttek a kegyhelyen. Autóbusszal a szentkereszti búcsú már 3 nap alatt megjárható. A szokás szerint pénteken egy 92. FK 1933. szeptember 17. Hírek. 93. BÁLINT S. 1977. I. 428. 94. Petőfiszállás—Szentkút története (vallásos ponyvanyomtatvány). A kegyhelyen 1979-ben Szentkereszt kápolna készült Rácz Gábor művészi tervei alapján.
