Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

NÉPRAJZ 463 órakor indulnak és Budapesten keresztül tizennégy óra tájban érkeznek a kegyhelyre. Visszafelé vasárnap tizennégy órakor szállnak autóbuszba és a késő esti órákban érkeznek haza. A hazaérkezőket a plébános áldással várja — azért nem szentmisével —, mert az érkezés legtöbbször az éjszakába is belenyúlik. A búcsújárás énekei, imái és könyörgései természetesen a Szentkereszt tisztelete és a megváltás-megszentelődés köréből kerülnek ki. b) A búcsújárók legfontosabb embere: a búcsúvezető A búcsújárás a katolikus hívő emberek hosszabb időn át tartó, csoportosan szervezett, összetett hitéleti megnyilvánulása, amelyben nagy szerep jut az egyéni és közös ájtatoskodás különféle elemeinek. A bonyolult rendezvény sikeres végrehajtásában a szervezési és vezetési kérdések legalább olyan lényegesek, mint az utazás lebonyolítása vagy a hitéleti szférában a búcsú kegyelmének döntő szerepet játszó külső formák és tartalmi cselekmények sikere. A búcsújárás a népi vallásosság közösségi megnyilatkozása, amely bizonyos alkalommal, megszentelt helyen, ünnepélyes keretek között folyik le. A vázolt körülményekből is láthatjuk, hogy a búcsújárás szervezése, a program lebonyolítása felkészült, tapasztalatokkal rendelkező tekintélyes vezetőt igényel, aki maga vagy más személy(ek) által képes a hitéleti megnyilvánulások összerendezett levezetésére. A búcsús csapatot általában a nép által választott vezető vezeti, akinek tekintélye személyi értékein és a választók bizalmán alapszik. A búcsúvezető nem pap, hanem olyan köztiszteletben álló egyén, aki a rendszeres búcsújárásban tapasztalatokat gyűjtött; példamutató magatartásával és addigi készséges szolgálataival a búcsús közösségben elegendő érdemeket szerzett magának. Természetesen jó szervező és kitűnő énekes is. Irányítja és szervezi a búcsúsok ájtatosságait, megtartatja a néppel a hagyományos imádságrendet. Vigyáz a búcsúsok fegyelmére, rendet tart közöttük. A búcsúvezető tehát a búcsúsok legfontosabb embere! A félegyháziak búcsúvezetői hagyományosan egyben mindig a búcsús csapat előénekesei és előimádkozol is voltak. Szervezők és szakmai vezetők, akik a búcsúsok mindennapi problémáit felelősen kezelve és intézve kiválasztották és intonálták az énekeket, elmondták a hagyományos rítus szerint az imákat, könyörgéseket, fohászokat.

95 A félegyházi első búcsúvezetők emléke a múltba vész, írott források nem őrizték meg személyüket és ténykedésüket. De kétségtelen, hogy a ferencszállási csodás kút körül kialakult népi vallásos megnyilvánulásokban a népből kiemelke95. BÁLINT S. 1942. 200. Bálint Sándor is magas követelményeket állít a búcsúelöljárók személyével szemben. BÁRTH J. 1982. 66—67. A szerző szakmai alapossággal fogalmazza meg a búcsúvezető személyiségével és szerepével kapcsolatos elvárásokat.