Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból
NÉPRAJZ 461 szentbúcsú, amelynek anyagi terheit az egyházmegyének kell viselnie. 88 A félegyházi gyalogos zarándokok hajósi búcsúja 8 napot igényelt. Szerdán indultak a vasárnapi búcsúra és szerdán este érkeztek vissza. A félegyháziak hajósi búcsújárása az 1950-es évektől rendszerességét vesztette, hitéleti jelentősége is megfogyatkozott. Ez összefügg a hajósi kegyhely látogatottságának akkori általános visszaesésével is. 89 Az első világháború után a trianoni szerződés szerint Máriaradna Romániához került, s a változás következtében vonzási területének magyarországi részével kapcsolatát elvesztette. Az alsóvárosi barátok a rendtartományuk gondozása alatt álló Máriaverebély és Máriagyűd kegy helyekre irányították a szegedi szakrális táj embereit — írja BÁLINT Sándor. 90 A félegyháziak peremi helyzetüknél fogva figyelhettek fel a búcsújárás új lehetőségére és náluk a közlekedési kapcsolatok révén Radna helyébe a mátraverebélyi szentkút lépett. A távoli, más szakrális táj központjában lévő búcsújáró helyre egyházi szervezéssel, lelkészi vezetéssel búcsúsvonatok, különvonatok vitték a zarándokokat. A Félegyházáról indított különvonatokat a búcsúszervezők minden esetben feldíszítették zöld ágakkal és — az évszaktól vagy a virágzástól függően — virágos gallyakkal és színezett árvalányhajcsokorral, amelyet korábban a Ferencszállási Szentkútjukról hoztak. A megváltozott körülmények között természetesen a búcsúsvonatokkal a búcsújárás nem a hagyományos keretekben folyt már le. A zarándokok ugyan most is istentisztelet végeztével, a plébános áldásával indultak el a vasútállomásra búcsúskereszt és lobogók elölvitele mellett, de a gyalogos zarándoklat — máskor napokig tartó testi-lelki próbatétele — a vonatra szállással megszakadt, és majd csak a célállomástól folytatódott tovább a kegyhelyig. A vonatos utazás körülményei az úton való ájtatoskodás egészen új formáját kívánták. Ez a hagyományostól eltért, ezért lelki hatásában is más lett. A búcsújárás új formájában tolakodóan jelentkeztek a bűnbánatot és lelkiépülést nem éppen szolgáló profán jelenségek. 91 Az 1930-as években változó, 800-1000 fős létszámmal évről évre indultak Félegy88. Kalocsai Érseki Levéltár Plébániai iratok 2403/1899. számú irat. Kleiner Adolf hajósi plébános levele a „nep. sz. János búcsú dolgában". Érdekes, hogy a községet telepítő Dunán lehajózó ősök tiszteletére Hajóson nem alakult ki olyan Szent János-kultusz, mint a szintén telepes félegyháziak körében, akiket természetesen a Mária-kultusz ápolásának szándéka vezetett mindig a hajósi szentbúcsúra. Kiskunfélegyházán a várost újratelepítő ősök első templomának helyére 1799-ben Nepomuki Szent János szobrát állíttatták. A szent ünnepén és az ünnep nyolcada alatt a templomból naponta körmenet indult a szoborhoz. Az ottani szertartás fő része volt a szent litániája. 89. BÁRTH J. 1982. 65. A hajósi búcsú látogatottságának visszaesését állapítja meg Bárth János is. Az általa kiemelt ok mellett természetesen még több más körülmény — a parasztság körében végbement társadalmi változások, az életszínvonal emelkedése, a közlekedési lehetőségek javulása, a turizmus hatásai stb. — is közrejátszott a búcsújáró hely népességének csökkenésében. 90. BÁLINT S. 1980. 399. 91. BÁLINT S. 1980. 399. Bálint Sándor is elmarasztalólag említi a búcsúsvonatok utazási körülményeinek negatív hitéleti hatásait.
