Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

NÉPRAJZ 429 A FERENCSZÁLLÁSI FORRÁSBÓL SZENTKÚT

5 LESZ a) A legendák világában Az eredetlegendák

6 szerint a török hódoltság idején még templom állott a mai Szentkút közelében. A lakosságnak a fenyegető török veszedelem elől menekülnie kellett. A templom elpusztult. A menekülő hívek az oltáriszentséget a közeli kútba. elrejtették. Ennek emléke később is fennmaradt. A szétszóródott és pap nélkül maradt hívek ehhez a kúthoz jártak ájtatoskodni, amelyet hitük szerint az oltáriszentség megszentelt. Egy gazdag ember oktalan gőgjében betömette a kutat, amely azonban minden reggelre kitisztult, kilökte magából a belehordott földet. Az eset hírére távolabbi vidékről is kezdték a kutat fölkeresni. Általánosabban ismert és a nép ajkán élő legenda szerint 1791-ben csodálatos esemény híre járt a környéken szájról szájra: [.. . ] „A csodás hír arról regélt, hogy amikor egy jámbor juhász a hatalmas pusztaságnak a majsai határ felé eső részén legeltette nyáját és éjjeli szállásra egy bővizű forrás mellé terelte, isteni csodának és égi látománynak lett részesévé. A csörgedező forrás felett az éj csendjében hirtelen ragyogó fehér világosság támadt és annak közepén megjelent a Boldogságos Szűz tündöklő, szent alakja, miközben a forrás mélyéből az egyszerű pásztor álmélkodására az angyalok csodaszép karéneke szállt a csillagos ég felé."

7 A csodás forrást, melyből igen szelíden kristálytiszta víz csergedezett vékony erecskében elő, de melyet a hiszékeny tömeg már is szent félelemmel vett körül — a hívők mind nagyobb számmal kezdték látogatni. „Már csoportosan, szent éneket zengedezve zarándoksereg vonult a forráshoz, melyet időközben csodatevő hatalommal ruházott fel az élénk fantázia [. . . "

8 — írja a születendő szent kúttal kapcsolatban a város történetírója. Más legenda szerint a Szentkút úgy keletkezett — mesélte Gorof Julis tápai asszony —, hogy egyszer a földjének gazdája, aki ott lakott, észrevette, hogy víz serkedt fel rajta. Csodálkozott, hiszen a héten nem is volt eső, a kút is messze esett hozzá. Ellapátolta. Másnap azonban még több víz fakadt a helyen. Hát, ha az Isten 5. A köznév tulajdonfőnévvé válik, ezért a névalakot innen kezdve ennek megfelelő helyesírással írjuk. 6. A Szentkút eredetlegendákat közlik: BÁLINT Sándor: Boldogasszony vendégségében (7— 8.); BÁLINT Sándor: Búcsújárás (399^00); LÁNCZOS Zoltán: Pálosszentkút története (4—9);.Dr. PAULOVITS Sándor: Magyarország kegyhelyei (55—57.); PÁL Kálmán: Pálosszentkút története KK III. évf. 22. 1941.; SZERELEMHEGYI Tivadar: Kiskunfélegyháza (268—271.); LÁNCZOS Zoltán: Petőfiszállás és búcsús népszokásai, (kézirat) 4—6. old. 7. PÁL K. 1941. részlet. 8. SZERELEMHEGYI T. 1882. 268.