Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

392 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK A vallomásokból úgy látszik, hogy a bajaiak az árendafizetéses, engedélyezett kaszálásaik emlékét is a maguk javára akarták fordítani. Néhány tanú bizonyára tendenciózusan túlhangsúlyozta a szeremleiek és a bajaiak együttes, békés kaszálását a vitatott területen. Azt persze elfelejtették emlegetni, hogy erre akkor kerülhetett sor, amikor a bajaiak fizettek az érseki tisztnek. 1718. nov. 15-én az iránt érdeklődtek egy Baján folytatott vizsgálat tanúitól, hogy az előző nyáron valóban lekaszálták-e a bajaiak a szeremleiek Szurdok felé eső rétjeit. (36. 1.) 1723. ápr. 5-én ismét hangzott el kérdés a bajaiak erőszakos kaszálásáról: „ . . . Tudgyaé a Tanú vagy hallottaé?, hogy az elmúlt esztendőben Bajai Lakosok . . . kimentek és sokszor emiétett réghi Szeremlyenek kaszáló rétéit meg kaszálták és ugyanazon szénát elis hordották azon rétekrül hatalmas képpen . . ." (6. 2.) 1727. szept. 12-én pedig már azt kellett kérdezni a vallatóknak: „ . .. Tudgyaé, hallottaé a Tanú, hogy a' melly szénát a' Szeremlyeiek magok határokban Kaszáltak, áztat a' Bajaiak ell hordották ..." (39. 3.) A tanúvallomások igazolták a kérdésekben megfogalmazott esetek megtörténtét. Markus Jelasich, 65 éves bajai tanú 1718-ban viszonylag részletesen beszámolt a bajaiak nyári engedély nélküli szénakaszálásáról: „ . . . Közönségessen Bajai Tanács akarattyából küldöttettenek volt az Kaszások azon Szeremlyei határra, hogy Váras Számára kaszállyanak, mivel az Militia számára feles és sok széna fogh kívántatni, s naponként is kívántatik, tizenöt embert ki küldöttek volt az Tanács béliek, két hétigh vélek kaszáltatván, azon kívül is voltának Bajai Lakossok kik magok számára kaszáltanak azon Szeremlyei Territoriumjan való szénát. . . circiter tiz Lakos és in specie maga a' Fő Biró." (36. 2-3.) Az 1722. évi erőszakos bajai szénakaszálásokról Sánta István bátai lakos elmondta: „ . . . bajai lakosok régi Szeremlyei határban lévő réteket hatalmasul lekaszálták és azon lévő szénát elis horták." (37. 5.) Simon Repaulovics 37 éves bajai lakos 1723-ban egy 1722. évi összecsapás történetét is megörökítette: „ .. . Tavali. . . esztendőben . . . midőn Bajaiak azon rétekre mentek volna . . . Kalocsaj Érsek Urunk eő Eminentiája Bajai Sör Házánál lakos Ispánya némely Szeremleiekkel oda jővén, az kaszálásrul el kergeté, mellyek közül némellyéknek az ruhájok(atis) föll szedetvén, de azután vissza atta.. ." (6. 10.) A szeremlei széna erőszakos bajai elhordásának egy különleges esetét mondta el Szabó Mihály, 70 éves szeremlei lakos 1722. szept. 12-én. (Az eset különlegességét az adja meg, hogy a bajaiak a kvártélyos német számára hordták el a szeremleiek szénáját) „ ... Az ell' múlt holnapban szemeivel látta a' Tanú, hogy az Város házánál lévő hetellő kocsi egy Qvartéllyos Németnek jelen való lételével a' Szeremlyei Helységh számára kaszált öszve rákot szénájából egyszer vitt, az után meginten egymás után nyolcszor vittek az Város Parancsolattyából Qvártélyos Német részére ..." (39. 6.)