Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

NÉPRAJZ 383 emlékezetűül fogvást, az Attyjátul is hallotta." (21. 3.). Michael Czigity 50 éves felsőszentiváni tanú is bizonygatta a pörbölyi gyümölcsösök szeremlei voltát: „. . . Tudgya, hogy az Gyümölcsösök Szeremleieké, melyek az régiektülis marattak, az utánnok valókis újétották." (21. 4.) Marcus Jellacsics, 78 éves bajai tanú 1732ben a török időkig vezette vissza a szeremleiek pörbölyi gyümölcsöseit:,,. . . Azon Pörböli Terrénumtól és Gyümölcsösöktül mellyeket az Fátens jól tud, hol vannak, Szeremleiek az Török idejében mindenkor az Bajai Török Úrhoz tartottak, Török után pedigh mindenkor Kalocsai Dominiumhoz, nemis tudgya, hogy máshova fizettek volna az Szeremleiek, vagy azon Terrénumon valakitül háborgattattak volna ..." (21. 5.) Michael Barics, 51 éves Bács megyei postamester, aki 31 év óta töltött be különböző állami és érseki tisztségeket Baja környékén, 1731-ben így vallott a szeremleiek pörbölyi gyümölcsöseiről: „. . . Az Gyümölcsöstis hallotta, hogy a Szeremleiek ültették és oltották, és azon gyümölcsösök az Gazdák nevén, az kik bírták, neveztettek." (7. 2.) Egy 1748. évi per adataiból gyanítható, hogy a pörbölyi erdőkben nemcsak a szeremleieknek voltak gyümölcsöseik a török időkben, hanem az alsónyékiek is tartottak ott szállásokat, amelyeknek közelében „gyümölcs hozó" fák álltak.

58 A „Pörböli Szigetben", a középkori Bál falu templomának környékén, 1732 táján a pandúriak birtokoltak kerteket. (21. 7.) Bár a vallomásokban nincs róla szó, a szeremleiek valószínűleg rendszeresen szedték a mocsári erdők vadalma- és vadkörtetermését. 1784-ben az érseki jövedelmek között szerepeltek azok a jelképes összegek, amelyeket a szeremleiek az erdei vadalma és vadkörte szedésének engedélyezéséért fizettek.

59 Itt emlékezünk meg arról a tényről, hogy a perekkel nagyjából egy időben, 1725-ben, a szeremleieknek évente 100 oka komlót kellett földesuruk, a kalocsai érsek számára beszolgáltatni. Hasonló kötelezettség terhelte ekkortájt Szentbenedek, Úszód, Foktő, Bogyiszló, Dusnok, Sükösd, Csanád, Pandúr és Kákony népét is. Az 1725. évi érseki urbárium megfogalmazása szerint az említett tíz helységnek akkor kellett komlót „szedni" és beszolgáltatni „midőn a komlónak termése vagyon."

60 Valószínűleg vadkomlóról volt szó, amelynek szára a mocsári erdőkben felkúszott a fákra.

61 Termését a kalocsai és az istvánmegyei sörfőzdékben hasznosította az érsekség. 58. KÉL. II. Hp. 0.13. 83—84. — Pandúr szigetén a törököknek kerített almáskertjük volt. (ANDRÁSFALVY Bertalan 1965. 18.) 59. KÉL. II. 1784. évi uradalomleírás 60. KÉL. II. Birt. ir. gyűjt. T. 62 — Közli: BÁRTH János 1974. 61. Vö. MENYHÁRT László 1877. 167.