Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
NÉPRAJZ 369 az Baja Városi serfőző házak vadnak, ott laktanak egész eöt Esztendeigh, és a többi között ezen Tanúis egész praespecificált eöt Esztendeigh ott lakott. . ." (12. 203.) Némi számolással megállapíthatjuk, hogy Orgyán Imre 1664-ben született. Következésképp ezután kellett a szeremleieknek Baja és Pandúr között lakni. Egy volt végvári vitéz, Valkai András 70 éves bajai lakos 1732-ben elmondta: „ . . . Katonaságában az Török üdőben midőn Fülekrül néha Törököket jöttek látogatni . . . Szeremleiek laktak azon a' helyen, a' hol most Méltóságos Kalocsai Érsekségh Bajai Hambárja vagyon, de az Töröktül az fejér cselédet ottan nem oltalmazhatván, oda mentek által lakni, az hol most Szeremlei Falu vagyon, s azután ide szakadván, már ottan találta őket." (21. 3.) Valkai András 1662-ben született. Legalább 16—18 évesnek kellett lennie, hogy végvári katonaként, vagy végvári vitézek kíséretében bolyonghasson hódoltsági területen. Ilyen „török látogatásra" tehát legelőször 1678—80 táján kerülhetett sor. Ekkor Baja és Pandúr között találta a szeremleieket, akik a török kiverése után már ismét a „C" jelű faluhelyen laktak. Utóbbi állítást megerősíti Augustinus Gyurakovity 67 éves katolikus délszláv bajai lakos 1732-ben tett vallomása: „ . . . midőn Bajára szakát, abban az üdőben, mikor az Török Bécs alá ment, már akkor azon a helyen laktak Szeremleiek, az hol most Falujok vagyon ... (21. 8.) Az eddigi vallomásokból tehát megállapítható, hogy a szeremleiek valamikor 1664 és Bécs ostroma, vagyis 1683 között laktak Baja és Pandúr között. Az időszak tovább szűkíthető az 1670-es évek második felére. Szerencsére akadt egy tanú, Adorgyán János 49 éves szeremlei lakos, aki 1724-ben elmondta, hogy a Baja és Pandúr közötti Szeremlén született: „Éppen ott, a' hol most Baja Várossának Serfőző háza vagyon, ezen Tanú Attyának háza volt, és ezen Tanú is ott született a Világra. . ."(12. 207.) Visszaszámlálással születési ideje 1675-re tehető. Ekkor és a következő néhány évben lakhattak a szeremleiek a „D" jelű faluhelyen. Az időpont körülményes kikövetkeztetése után válaszolnunk kellene az alábbi kérdésekre: Pontosan hol volt a „D" jelű faluhely Baja és Pandúr között? Meddig laktak ott a szeremleiek? Miért költöztek oda? Önszántukból mentek, avagy kényszerítették őket? Miért költöztek vissza a „C" jelű faluhelyre? Ezekre a kérdésekre adnak ugyan némi választ a vallomások, de úgy, hogy a kerek történetek és emlékek több kérdésre együtt felelnek. Nagyon nehéz lenne kérdésenként mondatokra szabdalnunk a vallomásokat. Ezért azt a módszert válassztottuk, hogy egymás után idézzük az e témára vonatkozó legjobb és legjellemzőbb vallomásrészleteket. Az olvasó maga is megtalálhatja bennük a feleleteket. Ennek megkönnyítésére az idézetek végén néhány megjegyzést teszünk. „ ... az Csavargó Magyar Hajdúk ottan tartózkodásáért a Török az Szeremleieket ide ki hajtotta, az hol mostan Eminentiaja . . . Hambárja vagyon, az holis hat vagy hét esztendeig lakván, az Török miatt, Fejér népnek okozott csintalanságért oda szállottak, az hol most az Falu vagyon."(21. 5. — Markus Jelasics, 78 éves bajai, 1732-ben.)
