Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Kulcsár Valéria: Rómer Flóris és a vaskúti földépítmények

150 KULCSÁR: RÓMER ÉS A FÖLDÉPÍTMÉNYEK . . . ásatási jegyzőkönyv „várnégyszögről" beszél) földvárral, amelynek délkeleti oldalán egy magányos kurgán áll elkülönülten. Az ásatás során mindkét csoportból 2 —2 halmot tárnak fel. Sajnos csak kirabolt sírokra sikerült akadniuk,

3 a rendkívül szegényes leletanyag túlnyomó része koporsókapcsokból és néhány nem túlságosan jellegzetes vastárgy töredékéből áll.

4 Az ásatási jeljegyzőkönyv két igen precíz következtetést rögzít: 1. „... a halmok létüket nem geológiai formációnak köszönik; 2 „ ... a felásott halmok mindegyike egyetlen nevezetes ember feje fölé hányatott, azonban mikor? ki által? mily körülmények közt? ennek megfejtése a régiség és történet búvárainak hagyatott fenn."

5 Az ásatás főbb eredményeit RÓMER az 1876-os nemzetközi őstörténeti kongresszus beszámolójában közli,

6 s ezzel hosszú időre — napjainkig — teremt hivatkozási alapot a halmok, földvárok kutatóinak, helytörténeti monográfiák stb. szerzőinek. 1938-ban TOMPA Ferenc végez terepbejárást a földvár környékén, s mind a halmokat, mind a földsáncot kora vaskorinak tartja. 1941-ben próbaásatást végez a földvárban és feltárja a 12. számú (RÓMER és CZIRFUSZ által érintetlenül hagyott) halmot, amely nem tartozik egyik csoporthoz sem. Ez utóbbi nem hoz kézzelfogható eredményt vagy legalábbis nem visz közelebb a kormeghatározáshoz. A földvár vonalára merőlegesen húzott kutatóárokból szarmata és középkori leletek (főként kerámia) kerülnek elő, ez alapján TOMPA szarmata korinak tartja a földművet. Az ásató jelentős eredménye, hogy sikerül nyomon követnie a sánc árkában lévő cölöplyukrendszert.

7 PÁRDUCZ Mihály 1959-ben írott cikkében először vállalkozik a vaskúti leletek, a kurgánokban megfigyelt temetkezési rítus elemzésére. Ez alapján a hun korra datálja a halmokat, s feltételesen a földvárat is ebbe a korszakba sorolja, bár kiköti, hogy „Amíg a földvár alapos felkutatása meg nem történik, addig a fenti korhatározást ideiglenesnek kell tekinteni. Formája, szerkezete alapján lehet pl. őskori is."

8 i KŐHEGYI Mihály szarmata korinak tartja a földvárat, s feltételezi, hogy megépítése a Contra Florentiam—Bátmonostor—Szegecl vonalon futó római út felügyeletével áll összefüggésben.

9 A 4. és 8. számú halomból előkerült leletek: S formájú vaskapcsok, szögek, vaspántok, kard-, tőr- és vésőtöredék, valamint a temetkezési rítus egyes elemei 3. RÓMER F. 1878. 132—134.; DUDÁS Gy. 1888. 92—93. 4. PÁRDUCZ M. 1959. 96—98., IX—X. t. 5. DUDÁS Gy. 1888. 93. 6. RÓMER F. 1878. 132—134. 7. PÁRDUCZ M. 1959. 98—99. 8. PÁRDUCZ M. 1959. 103. 9. KŐHEGYI M. 1965. 27—28.