Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet
124 PALOCZI: A BALOTA PUSZTAI SIRLELET .. . szintén volt egy ovális, csiszolt kő. 88 Az ukrajnai Cserkacsinában előkerült középkori kincsleletben farkasfogas-filigrános ezüstfoglalatban levő ovális kövek egy ezüst karkötő váltakozó tagjait képezték. 89 Úgy véljük, hogy a filigrános foglalat a Balota pusztai függőt is ezekhez a kelet-európai emlékekhez kapcsolja, amelyeken szintén érződnek a bizánci ötvösség hagyományai. Felvetődik, hogy amennyiben a felsorolt leletekben valóban hegyikristályról van szó — nincs tudomásunk arról, hogy a magyarországi kincsleletek esetében kőzettani vizsgálatokat végeztek volna —, vajon ezek is a távoli Rajna vidéki vagy más nyugat-európai kristálymetsző műhelyek termékei, vagy pedig máshonnan származnak? Az egyszerű, világos kvarckristály (Balota puszta) nyilván betölthette ugyanazt a szimbolikus szerepet, mint a hegyikristály, amelynek varázserőt tulajdonítottak a régiek, 90 és így tulajdonképpen talizmánként viselték. A kar és a kéz ékszerei közé sorolhatjuk a két ezüst pántkarperecet és a gyűrűt.A keskeny pántból kialakított ezüst karperecek különböznek a Magyarországon a XII— XIII. században elterjedt típusoktól, melyek rendszerint kerek átmetszetű huzalból készültek. 91 Ugyancsak eltérnek a bizánci és orosz csuklós pántkarperecektől is. A Belgrádi Iparművészeti Múzeum közzétett anyagában találtunk egy hasonló, nyitott ezüst lemezkarperecet (lelőhelye: Gradiste, ltsz. 4559), melyet a XI— XII. századra kelteznek, de ez teljesen díszítetlen. 92 Filigrán szegélydíszes pántkarpereceket viszont ismerünk két, XIV. századi magyarországi kincsből. A XV. században, Zsigmond uralkodásának vége felé elrejtett Kiskunhalas-Bodoglár pusztai kincsleletben aranyozott ezüst pántkarperec töredéke volt, ráforrasztott kettős sodronnyal és ékkő foglalat töredékével; h = 3,17 cm; sz = 2,67 cm. 93 A vége felé szélesedő, nyitott karperec és a Balota pusztai karperecpár hasonlóságát BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL Magda, a lelet közreadója már észrevette, korban is egymáshoz közeli tárgyaknak tartotta, s a Bodoglár pusztai karperecet a XIV. század elejére keltezte. 94 Ez az ékszertöredék valóban a lelet legkorábbi darabjának számít, már csak erősen töredékes volta miatt is, még XIII. század végi keltezését is elképzelhetőnek tartjuk. A XIV. század első felére keltezhető kelebiai kincs korai csoportjához tartoznak a zárszerkezettel ellátott ezüst pántkarperecek (2 db), amelyek szegélyén és hosszában középen kettős sodrony fut végig. A lelethez tartozó feliratos, griffes veretek elárulják, hogy ki volt a karperecek tulajdonosa: ARMELLA CONSORTIS PAULI BÁNI DEM, azaz KŐHEGYI Mihály megfejtése szerint Garai Pál 88. SVECOV, M. L. 1974. 1. kép 4. 89. TISCSENKO, O. R. 1975. 10. kép. 90. LOVAG Zs. 1974. 390. 91. PARÁDI N. 1975. 148—149.; LOVAG Zs. 1974. 392. 92. RADOJKOVIC, B. 1969. 28. t. 93. BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL M. 1945. 17., 1. kép; ZSÁMBÉKY M. 1983. 110., 123., 11. kép. 94. BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL M. 1945. 17.
