Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet

REGESZET 125 macsói bán felesége, Kós asszony, Nekcsei Demeter lánya, tehát a feliratos veretek 1312 és 1332 között készülhettek.

95 A karperecpár valószínűleg korábbi. A kelebiai lelet rokonságot mutat az ernesztházi lelettel, amely viszont a balkáni területhez kötődik.

96 A kettős sodrony szegélydísznek a fentiekhez hasonló alkalmazására egy XII—

XIII. századi szerbiai fülbevalót idézhetünk a Belgrádi Nemzeti Múzeum gyűjteményéből.

97 A Balota pusztai karperecpár analógiáit tehát a XIII. század végére—

XIV. század elejére keltezhető, balkáni kapcsolatokat mutató tárgyakban találtuk meg. A karperecek végződésénél levő két-két lyuk vagy ékkövek, vagy fémbetétek vagy zárórész felerősítésének helyei. Valószínű, hogy ezeket az ékszereket a csuklón viselték. A pecsétgyűrűvel LOVAG Zsuzsa foglalkozott az Árpád-kori pecsétgyűrűk feldolgozása során. Hasonló módon készített — a fej és az abroncs egy darabból, vékony ezüstlemezből kivágva, az abroncs a fejnél szélesebb — gyűrűk vannak a XII—

XIII. századi magyar anyagban is, de sekély vésetű vonalas díszítése egyedülálló.

98 Még leginkább a geometrikus motívumokkal, illetve a liliommal díszített gyűrűk állnak közel hozzá. LOVAG Zsuzsa szerint a minta a XII. századi lemezpénzek hátlapjára emlékeztet.

99 Sekély vésete miatt pecsételésre nemigen tartja alkalmasnak. A vésett fejű gyűrűk a középkori templom körüli temetőink sírjaiból is ismeretesek, de ezek között sem találtunk analógiát. A ruházat tartozékai voltak a kerek és négyszögletes, felvarrható, aranyozott ezüstveretek, a. füles gomb és a kerek ruhacsat. A négy különböző fajta felvarrható veret nyilván nem egyazon ruhadarabra került, illetőleg különböző helyeken díszítette a ruházatot. Az egyszerű, félgömb alakú veretek analógiái késő középkori templom körüli temetőink XIV. századi leletanyagában kerültek elő Kecskemét környékén,

100 Csengele-Bogárhát 12. sírban,

101 valamint a Kiskunhalas-Bodoglár pusztai kincsleletben.

102 A sírban való helyzetük alapján ezeket pártadíszeknek tarthatjuk. Csengelén a 12. sírban gyermekcsontváz koponyáján körben helyez95. KŐHEGYI M. 1972. 209.; Tóth E. 1972. 221., 11—12. kép; ZSÁMBÉKY M. 1983. 108 —110, 9—10. kép. 96. Uo. 109. — Egy moldvai kincsleletben, a Jászvásár (Ia§i) melletti Voineçtiben is előkerült a bodoglárpusztai karperectöredék analógiája, halicsi, kijevi és bizánci kapcsolatokról tanúskodó tárgyak sorában: lekerekített, kiszélesedő végű, négy kerek ékkővel díszített, kettős sodrony szegélyű karperec töredéke. A lelet elrejtését a XIII. század közepére keltezik. TEODOR, D. GH. 1961. 10. kép 9b. A csólyosi övcsat és szíjvég közvetlen párhuzamát is ebben a leletben találtuk meg. PÁLÓCZI —HORVÁTH A. 1969. 125—126. 97. RADOJKOVIC, B. 1969. 31. t. 98. LOVAG Zs. 1980. 232., 1. ábra 18.; PARÁDI N. 1975. 149-150. 99. LOVAG Zs. 1980. 232. 100. Aranyegyháza, Bocsa, Bene és Lajos középkori faluhelyeken találtak pártadíszeket, ezen lelőhelyek valamelyikéről származnak a félgömbös veretek. SZABÓ K. 1938. 59—60. 101. HORVÁTH F. 1976^—77. 101., 103., 112., III. t. 17—31. 102. ZSÁMBÉKY M. 1983. 110., 11. kép.