Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Novák László: A Három Város hivatali rendszere a 19. század közepéig, annak iratképzése s a forrásanyag néprajzi jelentősége, különös tekintettel a végrendeletekre és az inventáriumokra
NÉPRAJZ 335 süveg tsizma 8 pár viselt tülök nyelű kések, és 4 villa. Ugyan tülök nyelű", „Egy nagy fekete hosszú láda melybe találtatott egy setét kék hosszú mente egy ujj törülköző pamukos ujj kendő 16 darab szappan", „Nagy esztergályos karszék egy viselt bőr karszék egy rossz pintze tok egy diófa ki húzó Asztal". A „Kiss Kamarában" zsákok, ponyva, „viselt toló nyoszolya", egy „üres bődőny egy pörgő rokka egy gombojito egy gereben", üres hordó, nyújtódeszka, nyitó kapa, káposztás hordó, hombár, szita, rosta, sütő teknő, tölcsér, „kis szekrény", egy „hosszú padláda", „egy Czigány békó", egy puska, stb. voltak találhatók. Az istállóban három tehén, két borjú, két ló s különböző eszközök íródtak össze. A „lányok Classisába" búzával teli hombár, lugzó, teknők, az eklézsia ház padlásán gabona, kendermag, szalonna, új deszka, két „pörgő rokka" került elhelyezésre. A szín alatt tartották az „ernyős csézát" és a nagy fenyő kádat, míg a kamrában bort (30 3/4 akó fehér és 71 3/4 akó veres, összesen kb. 56 hl.) 38 A református pap vagyonának számba vétele jó példa a bevándoroltak, de tehetősebbek gazdaságának bemutatására, akikre jellemző volt, hogy szántóföldet nehezen szerezhettek, már a XVIII. század végén, s főleg a pusztákon juthattak földhöz (Pótharaszton, Nyársapáton, Tetétlenen), valamint szőlőt vásárolhattak a város körüli szőlőhegyeken. Több inventárium kellően reprezentálja a „törzsökös" cívis gazda vagyoni állapotát. Pl. Nagykőrösön néhai Tömösközi János vagyonát Somogyi István kancellista írta össze 1823-ban a főbíró megbízásából. Az ingatlan tehetős gazdaságról tesz tanúbizonyságot: a városon helyezkedett el a „mint egy 8 öles régi Ház, udvarostul, és egy kamara mint egy 41/2 öles épület", a Tormásközön pedig az akol („mint egy 8 öles roskatt tetejű Istálló, és egy Pálinka főző"), a Tormás szőlőhegyben „361. utakból álló szöllő, Tanya hellyel Is Gunyhóval együtt, és ugyan ott egy kis darab vetemény föld", a Földvárban pedig 5 véka kender mag alá való föld. Részletesen összeírták a szobában (egy-egy sütőabrosz, sötő teknő dunna, derékalj, motolla, viselt „keibli", viselt bunda, „tótos reczés vánkus", stb.), a konyhában (egy-egy fa sótartó, keresztfa, cserép tányér, rossz bádog meszely, srófos üveg, „lyukas vas kalán", pálinkás bútella, réz üst, „vonó font", tészta reszelő, három nagy fazék, öt fa tányér, stb.), a kamrában puhafa karszék, avult rosta, kerek „tepszi", kerek gömbölyítő, lopótök, „három ittzés kulacs", „egy tsomó gyertya mártó", „ház füstölő szurok", sütő lapocka, nagy fejsze, hordók, stb.), a padláson, az „Akolnál lévő Istállóban (összesen 24 akós faabroncsos hordó, „egy bor csatorna", vas „vella", „vas vonyigó", bor sutú, szántóvas, csoroszlya, címer, „billeg vas", gyalu, „tődöklő", sajtár, gyalu, harapófogó, csín metsző, tekerő fúró, stb.), a pálinkafőzőben, az akolban s a szőlőbeli kunyhóban lévő eszközöket. 38 Cegléden, az 1841-ben összeírt néhai Soltész Mihály ingó és ingatlan vagyona jól kiépült üzemszervezetu gazdaságot dokumentál. Egy „lakháza" és egy másik 37. PML NkV Tan. Vegyes közigazg. ir. 1789 1804., Nro 1414. 38. PML NkV Tan. Végr. (XIX. sz.) Nro 284.
