Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Novák László: A Három Város hivatali rendszere a 19. század közepéig, annak iratképzése s a forrásanyag néprajzi jelentősége, különös tekintettel a végrendeletekre és az inventáriumokra

336 NOVAK L.: A HÁROM VAROS HIVATALI RENDSZERE ... lakóháza is volt a városon, szintén ott egy szárazmalma, s akla a Kőhídnál. Veteményes kertje az „Urak kertjei" között foglalt helyet. 6/8 sessió tanyaföldje (több mint 50 hold) és 1/8 sessió földje volt a „fertály földek között". Két helyen birtokolt szőlőt az Öregszőlőben, s új szőlővel is rendelkezett az Ugyerokban. 1 hold homoki erdőföldje is volt a gazdának. Míg a háznál (három szuszék, pálinkafőző eszközök, lugzó, sutu, fazekak, stb.), szőlőbeli kunyhóban viszonylag kevés tárgyat írtak össze, addig a „Tanyán odakint" lényegesen többet, az egész gazdasághoz szükséges eszközöket (eke, négy szekér, vasfazék, abrak rosta, favillák, vas és fagereblyék, szekéralkatrészek, lajtorják, stb.) A tanyán állt egy lakóház kamrával, birka és szekérszín, lóakol, „istálló két ajtóra", borjú ól, szerszámos szín, gémeskút vályúval. Nyolc veremben összesen 1100 véka gabonát tároltak. Hat ökör, három öreg tehén, három rúgott borjú, három kocsis ló, egy öreg kanca szopós csikóval, három csikó, valamint 150 darab juh alkotta a jószágvagyont.

39 ÖSSZEGEZÉS Hangsúlyoznunk szükséges, hogy a történeti néprajzi kutatás számára nélkülözhetetlenek az elmúlt évszázadok során készített testamentum levelek és inventáriumok. Ezen dokumentumok részletesen tartalmazzák a hagyományos paraszti gazdaságok üzemszervezetére, tárgyi ellátottságára vonatkozó adatokat, melyekből az egész fejlett mezővárosi társadalmi-gazdasági viszonyokat is feltárhatjuk. Átfogó képet nyerünk a településrendszer egészéről, az egyes társadalmi rétegek állapotáról. A jelzett iratok a különböző hivatali ügyintézés termékei (tanácsi iratok, jegyzőkönyvek, peres iratok, külön kezelt végrendeletek anyaga). Ezeket részletesen kutatva, és adataik összegzése nyomán derül fény magára a hivatali működésre is, ezáltal a tanács szervezettségére, s nem utolsósorban a mezőváros fejlettségére. Különösen fontos ez a Három város esetében, ahol a mezővárosi fejlődés magas szintet ért el: ennek következetményeként is az írásbeliség, fejlett közigazgatási, jogszolgáltatási tevékenység már viszonylag korán kibontakozott, szoros összefüggésben az autonómia fejlődésével. 39. PML CV Tan. Törv. sz. peres ir. 23/1842.