Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Közművelődés - Váczi Mária: A Szórakaténusz naplójából

CUMANIA 10. 581 VÁCZI MÁRIA A Szórakaténusz naplójából (1981—1984) An-tan-té-nusz, Szó-raka-té-nusz, Szó-raka-tiki-taka, Alam-bala-bam-busz. (Nagyszalonta) A múzeumok kulturális tevékenysége több fontos kérdést vet föl: szükséges-e a múzeum fogalmának új értelmezése; kellenek-e új módszerek a propagandában, szervezésben; szükség van-e új típusú múzeumra a múzeumok között? A múzeumok oktatásba való beépülése az ott dolgozó népművelő szerepét is megváltoztatja. A nagylétszámú diákcsoportok látogatása mellett kis munkacsapatok egy-egy konkrét feladathoz kapcsolódó problémával keresik a múzeumot. Az új intézmény létesítésének a gondolata 1978-ban, a Nemzetközi Gyermekévet megelőzően fogalmazódott meg. A múzeum létrehozását kezdeményező BÁNSZKY PÁL már az 1978. október 25-i javaslatában két alapvető funkciót ellátó intézmény feladatait körvonalazta. Az egyik annak a hiánynak a pótlását tekintette feladatának, hogy Magyarországon nincs kimondottan játék gyűjtésre profilírozott múzeum. A másik a játékház szorosan kapcsolható kreativitás szükségességét fogalmazta meg. A javaslat elvi alapvetése a műhelymunka fontosságát — többek között — így hangsúlyozta: „ A nyitottabb és sokoldalúbb alkotóember kinevelését — mindenek előtt önismeretre, saját képességének a felmérésére való ösztönzéssel, továbbá a fizikai és a szellemi munka harmóniájának a megteremtésével — gyermekkorban szükséges megalapozni. S ebben a programban megkülönböztetett helyet kell biztosítani a tevékenységnek, az alkotás átélhető folyamatának, mely közben a gyermek önálló felismerésekre, felfedezésekre juthat. . Amikor tehát társadalmunk programjából következően felvetjük a kultúra demokratizmusát, akkor a minden egészséges emberre érvényes kreatív képességet, az alkotó aktivitást és ennek társadalmi-esztétikai jelentőségét hangsúlyozzuk. Ha ez a tevékenység esetleg nem nő túl a szabadidő tartalmas kitöltésén, már akkor is fontos hivatást tölt be. Egyszerűen gátat vet a világszerte terjedő jelenségnek, mely szerint megszokott látvánnyá válik az unatkozó, tétlen gyermek. A gyermek korosztályi igényéhez és a tevékenység komplex jellegéhez igazodva kiemelkedő szerepet kell juttatni a játéknak és a játékkészítésnek. Ami a felnőttek-