Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite

NÉPRAJZ 511 Azt mondja a másik: — Tudom, mink visszük ki a temetőbe, mink fogjuk húzni a kocsit. A szegényember úgy megijedt, hogy meghalt. (9) 306. Aprószentek. Akkó mentek a gyerekek suprikányi. Vót nekik kis pacájuk, aztán akkó a lányokat suprikáták. Odavertek a szoknyájukra: „Friss légy, jó légy, kelléses ne légy, apádnak, anyádnak szót fogadj, ahova kűdnek, szaladj!" Akkó rávertek párat. (3) 307. Szilveszterkó mindig tollas pogácsa vót. Akkó a kemence tele vót pogácsává. Két-három tepsi pogácsa. Akkó mindenkinek vót tolla, köllött, hogy szúrjunk bele a pogácsába egy tollat. Aztán akkó azt szokták mondani, akinek a tolla leég, akkó az meghal. (3) A tollaspogácsa, betenni a sütőbe és amelyiknek a tollja előbb elégett, az hal meg először. (7) 308. Az ólmot felolvasztják kanálba, vagy valamibe és beleöntik hideg vízbe és amilyen forma kigyün (ezt lányok csinálják), olyan szakmája lesz a férjinek. Nekem kigyütt egy bikafej és egy bárd. Az akkó mindjárt meg lett állapítva. így is lett, nem is ismertem még akkó, mikó kiöntöttük, még kislány vótam. (7) 309. Kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap, akkó lehetett udvarúni a lánynak. A másik napok tilalmas napok vótak. (9) 310. Pénteken sose vót hús, azt betartották, akkor tészta-nap vót. (9) Csak pénteken nem lehetett fonni, másik nap minden nap lehetett. (9) Jó kedved van pénteken, majd sírsz vasárnap. (2) 311. Ritka az a szombat, hogy ne süssön ki a nap. Szombaton mindég kisüt a nap. (7) Jézuskának a köntösit köllött szárítanyi. Azé süt minden szombaton, mert nem vót nekije csak egy kis ruhája, aztán azt kimosta az anyja, hogy száradjon meg. (3) Minden szombaton kisüt a nap, mer akkó száríjják a kis Jézuskának az ingit, de három szombaton nem süt ki egy évbe. (9) 312. Szombaton tartották az esküvőt, de szokták keddre is tenni. (9) 313. Vót olyan szójárás is: ha valaki vasárnap dolgozott, azon a munkán nincs istenáldás. (2) 314. Kedden, csütörtökön és szombaton esküdtek, vasárnap nem. Még a hitben is az van, hogy „vasárnap, ünnepnap mennyegzőt ne tarts". Adatközlök 1. Bosnyák András (1908), 2. Bosnyák Andrásné Takács Anna (1912), 3. Bosnyák Éva, Mazák Istvánné (1903), Bosnyák György (1897), 5. Bosnyák István (1900—1982), 6. Bosnyák István (1908), 7. Bosnyák Júlia, Éberling Jánosné (1922), 8. Bosnyák Mária, Hordósi Józsefné (1912), 9. Bosnyák Sándor (1914) és 10. Bosnyák Sándorné, Kedves Mária (1916—1983). A 198. és a 217. adatokat a nemzetséggel távolabbi rokonságban álló Abonyi Istvánnétól (1893) jegyeztem le. A gyűjtést részben magnetofonnal, részben kézírással végeztem, s a szövegeket elnagyolt fonetikával véglegesítettem. A gyűjtés ideje: 1980—1983. 87. sz. adat: Berze Nagy (Magyar népmesetípusok. Pécs. 1957.) 236. mt. 103. sz. adat: Berze Nagy, i. m. 768** mt.