Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet

478 SZELESTEY L.: KIRÁLY ZSIGA ... nek

55 (30. kép). A borotvatokokat, tükrösöket is csináló Szűts Andrásnak kétségtelenül ez a legkiforrottabb, a sajátos, egyéni stílusát leghívebben tükröző darabja, ahol az őt ért hatások — így Király Zsiga befolyása is — szervesen épülnek be a formához minden részletében kitűnően illeszkedő kompozíció stiláris egységébe. Egyébként maga Török (Németh) Vendel is megpróbálkozott a faragással, különösebb jártasságról, ügyességről azonban nem tanúskodik a szombathelyi Savaria Múzeumban őrzött, saját kézírásával hitelesített munkája.

56 Miként a már említett, a kisfaludi juhász munkáira a legközvetlenebbül visszautaló borotvatok készítője, Kálmán János

57 sem volt egy kiváló faragó. Kései epigonként megelégedett a hűséges, de ügyetlen kézre valló másolással (32. kép). Rajtuk kívül természetesen több olyan, a soproni-kismartoni faragókörhöz nem tartozó alkotó is tevékenykedett a múlt század utolsó harmadában — a mai Győr-Sopron megye területén —, akiknél ugyanilyen kézenfekvő utánérzésekről 32. BOROTVATOK, 1890. RÁBAPATONA, GYŐR-SOPRON MEGYE. 26,8 CM. KÁLMÁN JÁNOS MUNKÁJA. (NÉPRAJZI MÚZEUM, 61.140.23.) 55 A közölt adatok forrásai: Gy-SmL2. Svti. mutatói 1863—1868. A büntetőperi iratok sajnos megsemmisültek. Szűts András egyébként Kapuvárott született 1839. október 29-én (Kapuvár, r. k. Akv-ek). 56 Tükörtartó, Egyházashetye, Vas megye, Savaria Múzeum, 59. 298. 57 Gy-SmL2. Svti. mutatói 1863—1868.