Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet

NÉPRAJZ 479 nem beszélhetünk, viszont míves darabjaikon minduntalan ott érezhető a jeles faragóelőd példaadó munkálkodása, mércéül szolgáló tevékenysége. Ilyen kitűnő képességű pásztorfaragó volt a Gyomorén 1862. szeptember 19-én született egykori uradalmi juhász, Udvardi István is.

58 A 4/72 számú zászlóaljtól szabadságolt közhonvéd 1888. augusztus 16-án házasodott Tóth Erzsébettel, az inkább ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről, mint a birkatartásáról ismert Kónyban.

59 Ugyanitt 1886-ban három — de lehet, hogy ennél is több — borotvatokot készített. Azt nem tudjuk, hogy ezeket kiknek szánta, viszont mindhárom tárgyra rávéste a nevét, a készítés helyét és idejét. Még a napot is megjelölte. A feliratok alapján a legkorábbit, a kétségtelenül egyszerűbb, kezdetlegesebb kivitelűt augusztus 30-án, ezt követően szeptember 31-én, végül — az általunk ismert — utolsó darabot október 10-én faragta (vagy ekkor fejezte be?). A két első munka a Néprajzi Múzeumban

60

, míg a harmadik, a legkiforrottabb, legtisztább jelbeszédű magángyűjteményben található (33—33/b). Rendkívül biztos kézre valló mindhárom faragvány, s meglepő, milyen gyorsan, szinte néhány hét alatt talált magára a készítő. Mindez, a kétségtelenül meglevő ösztönös alkotókészség, teremtőerő mellett minden bizonnyal az akkor még meg nem rontott, a polgári előképektől még ekkor sem befolyásolt, megzavart szemléletmódnak tulajdonítható. S talán annak is, hogy Somogy megyétől eltérően itt még az 1880-as években sem jelenhet33. BOROTVATOK, 1886. VESZPRÉM MEGYE. 22,5 CM. UDVARDI ISTVÁN KÉSZÍTETTE KÓNYBAN. (MAGÁNGYŰJTEMÉNY) BENKŐ SÁNDOR FELVÉTELE NYOMÁN. 58 Gyomoréi római katolikus születési Akv-ek. 59 Kónyi római katolikus születési Akv-ek. 60 Leltári számok: 51.31.274. és 70.87.24.