Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Solymos Ede: Magyarországi halászcéhek és artikulusaik

348 SÓLYMOS E.: MAGYARORSZÁGI HALASZCEHEK .. . György János halászok, Larme Sebestyén és Sotenberger Mátyás halászmesterek, akik Budán és Pesten laknak, átadták a céh alapításra vonatkozó kérvényüket, és német nyelven írott artikulusaikat jóváhagyás végett. Előzményről nem szólnak. 1. A halászmesterek gyermekeinek meg kell engedni, hogy mesterek legyenek, de jól el kell sajátítani a mesterséget, s erről írásos okmányt kell felmutatni. 2. Kétévenként egy fő- és egy alcéhmestert kell választani. 3. Búcsún és feltámadáskor, valamint a patrónusok, Péter és Pál ünnepén, és Űrnapján kötelesek úgy a németek, mint a magyarok áldozni. 4. Legyen pecsétjük és ládájuk. 5. Ha egy idegen akar a céhbe állani, 15 forintot fizessen, de ha vizaszerszámmal {Hausenzeug) rendelkezik, 30 forintot. 6. Az inas bizonyítsa származását. 7. A tanulóidő 3 év, erre kötelesek azok a kontár legények is, akik nem céhben tanultak. 8. A szökött inast büntetik. 9. A tanulóidő után a mester szabadítsa fel az inast, a céh adjon tanulólevelet erről. A feszabadított inas még egy évig a mesternél dolgozzon évi bérért {Jahrlohn), aztán hetes legény lesz {Wochenknecht) és fél utódbért {folger lohn) кар. 10. Télen is jár a fizetség. Ha már érti a mesterséget, utódbér jár neki, tehát a hatodik forint. 11. Senki se merészeljen a 12 apostol napján, a négy asszonynapon idő előtt vízreszállni. Megbüntetik azt is, „aki szombaton naplemente előtt nem akasztja szegre szerszámját és hétfőn idő előtt előveszi". 12. Aki előbb szúrja le az őrfát {stockherí), annak van előnye a tanyavetésben {Wurff). 13. Jégen való halászatnál {Eissfischen) a második nem részesül a fogásból, de ha az első nem fog semmit, a másodikéból a fele jár neki. 14. Ha a vízen összeszólalkoznak, büntetés jár. 15. Egymás legényét ne csábítsák el. Ha halászat után az őrfát nem húzza ki, megbüntetik. 16. A legények tisztelettel legyenek a mesterek iránt, ne tegezzék őket. Ünnep éjszakáján ne maradjanak ki. 17. A céhtagok temetésén meg kell jelenni. 18. Ha élő halat hoznak a városba, a mestereknek elővételi joga van a hal- és ünnepnapokon kívül {Fisch- und festtagé). 19. Aki nem tanulta ki a halászatot becsülettel, annak tilos a város kerületében halászni. Idegeneknek tilos halat déli 12 óra után árusítani. 20. Halhiány esetén a mesterek máshol is vásárolhatnak halat készpénzért, s ekkor az illeték alól mentesek. 21. A mesterek halaikat oda vihetik vásárra, ahol nekik tisztességes haszon biztosítva van. 22. Bérletnél mindenki járuljon hozzá a díjhoz, aztán szabadon halászhat. 23. Ha idegenek bárkában {Gehalter) halat hoznak, fizessenek a céh részére. 24. Ha egy legényt egy mester karácsonykor „megszólít", köteles pünkösdig maradni. Ha azonban a legény nem akarja öreg mesterét elhagyni, többé ne hívja. 25. Ha egy mestert szidalmaznak, két hétig még vízre szállhat, de ha akkor sem tisztázza magát, a céhmester elveheti tőle a csónakot {Zilien). 26. Ha idegen legény jön, 14 napig vízre szállhat, míg a céh ki nem kérdezte, honnét való. 27. Az özvegynek, míg az iparból nem házasodik ki, engedélyezett a halászat, s a céh adjon mellé egy jó legényt. 28. Aki vizahalászatot {hausenfangen) folytat, legyen adómentességük és szabadságuk vizát, rablóés más közönséges halat {Hausen, Diebh Vundt andere gwohr fische) kivágni (darabolva árusítani). 29. Tilos az idegen komáromi, esztergomi és győri és más hasonlóknak ennek a céhnek a vizeire menni és halászni a csónak és szerszám elkobzásának terhe alatt. 30. Ha egy mester a mesterségét feladná, majd újra dolgozni akarna, a fele mesterdíjat fizesse meg. 31. A legfiatalabb mester köteles a szolgálómesteri teendőket ellátni. 32. Aki panaszával felsőbb fórumhoz fordul, megbüntetik. 33. Kántorpénz fizetés. A vidéki mester egy összegben is megfizetheti.