Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése

294 JUHASZ A.: FELSO-PUSZTASZER BENEPESEDESE . . . bérlő!) és 3 ház- és járadékbirtokos is kinn lakott pusztaszeri tanyáján. Rajtuk kívül 225 idegen származású személyt is számba vettek; közülük 194 kecskeméti, 9 félegyházi, 7 mindszenti, 6 csongrádi, 2 kisteleki illetőségű volt. Valamennyiüket 20 tanyán írták össze, ahol honos lakosok nem is tartózkodtak. Ismert, hogy az 1857 évi összeírás az október 31-i demográfiai helyzetképet törekedett rögzíteni. E nagy számú, idegen származású személy foglalkozásának megállapítása még adatföltárást igényel, de aligha tévedünk, ha úgy tartjuk, hogy ők a tanyán nagyobb jószágállományt tartó gazdák fogadott béresei, kis részben felnőtt legényfiai lehettek, akik valószínűleg csak ősztől kora tavaszig tartózkodtak, a telelő jószágok gondozása végett, a pusztaszeri tanyákon. Ezért nem tekintették őket az összeírok „honos", vagyis állandóan ott élő lakosnak. Az a tény, hogy az idegenek túlnyomó többsége (83%-a) kecskeméti volt, egyben azt is mutatja, hogy a felsőpusztaszeri tanyakialakulás és tanyás gazdálkodás kezdetei döntően a kecskemétiek nevéhez fűződnek. 5. ÁBRA. LICITÁCIÓ AZ ÚJ OSZTÁSÚ FÖLDEKEN, 1906. MADARASSY LÁSZLÓ FELV. NÉPRAJZI MÚZEUM (NM) FÉNYKÉPTÁRA 7584.