Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése

CUMANIA 10. 285 JUHÁSZ ANTAL Felső-Pusztaszer benépesedése Kecskemét városa a 17—18. század fordulóján a Kiskunságon és környékén 34 pusztát bérelt, amelyekkel együtt egyidőben félmillió hold föld volt a város lakóinak használatában.

1 E jószáglegeltetésre bérelt puszták közé tartozott a Csongrád vármegyében fekvő Felső-Pusztaszer. Az Árpád-kori Szer monostora mellett települt Szer mezővároska feltehetően az 1596. évi török hadjárat idején pusztult el, és elpusztásodott környékét (1642: „Puszta Zer") ismereteink szerint 1642-től bérelte Kecskemét városa.

2 A török után a Neoacquistica Commissio nem ismerte el sem az adománylevéllel rendelkező nemesek, sem a területet ténylegesen használó Kecskemét város tulajdonjogát, így Szer egész környéke a királyi kamarára szállt. 1728-ban a szeri puszta gróf Erdődy György, a kamara elnöke birtokába került, de a kecskemétiek haszonbérleti szerződését még a birtokperek alatt, 1701-ben nádori engedéllyel meghosszabbították. Az árendált pusztán kecskeméti nemesek és cívisek gulyái és „méneses lovai" legeltek. Az 1756. évi összeírás szerint 5150 szarvasmarhát és 1812 lovat tartottak a pusztán.

3 Fennmaradt az 1750-ben és 1755-ben Pusztaszeren legeltető kecskeméti gazdák és jószágállományuk összeírása is.

4 1764-ben az eladósodott Erdődy Kristóf húszezer forintért, 10 esztendőre zálogba adta Kecskemét városának az „árendában bírt" pusztát. 1772-ben az elzálogosítást további 25 évre meghosszabbították, így a puszta tartósan a kecskemétiek használatába került. 1803-ban Pusztaszer — s az egész Mindszent-algyői uradalom 1 HORNYIK J. 1927., Szabó K. 1936. 12. 2 PITY I. 1938. 63., Trogmayer 0. — Zombori 1. 1980. 3 PITY I. 1938. 63. 4 Bács-Kiskun megyei Levéltár (továbbiakban BmL), Kecskemét város levéltára, 1523 a. Pusztaszerre vonatkozó iratok: Pusztaszeren legeltető gazdák nevei és ménesei (1750), Legeltetés Pusztaszeren (1755). Utóbbi szerint 2 nemes és 7 cívis 4941 szarvasmarha és 527 ló legeltetéséért fizetett árendát. — Itt köszönöm meg Iványossy Szabó Tibor megyei levéltárigazgató és munkatársai szíves segítségét.