Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése

286 JUH ASZ A.: FELSO-PUSZTASZER BENEPESEDESE . .. — új birtokosa Zichy Leopoldina és fia, Pallavicini Eduard őrgróf lett, akikkel szemben Kecskemét ragaszkodott az évtizedek óta zálogban bírt pusztarész birtokjogához. A Pallavicini család és Kecskemét városa között végül is 1827. december 26-án megegyezés született arról, hogy Pusztaszer felső része Kecskemét birtokába kerül.

5 Ilyen birtoklás-történeti és földhasználati előzmények után lett Kecskemét városa Felső-Pusztaszer birtokosa. (A puszta területét 1. 1. ábra). Vizsgált területünket az I. katonai adatfelvétel (1783—84) buckás legelőnek mutatja, melyen a Kovatshalmon, a Vesszoshalmon és két tón kívül mindössze 4 gémeskutat tüntet föl.

6 A II. katonai adatfelvétel (1861—66) idejéig a puszta használatában fontos változás következett be. A két térképezés közötti időszakról, a történeti kútfőkön kívül, levéltári forrásföltárás nyomán tájékozódunk. Ludovicus Nagy történeti-statisztikai műve „Puszta Zeér" területén 23 házat és 147 lakost tüntet föl.

7 Bizonyos, hogy adata egész Pusztaszerre vonatkozik, ezért Felső-Pusztaszer népesedéséhez nem nyújt számba vehető támpontot. A PUSZTASZERI KÖZLEGELŐ RÉGIBB PARCELLÁZÁSAI Kecskeméten az 1848. február 11-i tanácsülés tárgyalta 104 gazda folyamodványát, melyben — elmúlt évi előterjesztésüket megújítva — a pusztaszeri közlegelő felosztását kérték. Kérésüket azzal okolták meg, hogy az ebből származó pénzzel a város részletekben leróhatna adósságait — a pusztaszeri közlegelőt úgy is „csak néhány felesleg jószágot tartó gazdák bitangolják, kik a csekély szájpénzt nem fizetik s a közszolgálatokat sem tellyesítik . . ."

8 Az indokolásból fölismerhető a folyamodók irigysége a közlegelőre sok jószágot kiváltó módos cívisek iránt. A tanács elutasította a kérést, s utalt arra, hogy a közterhek enyhítése végett „már a pusztaszeri közlegelőnek jobb része a házi adó fogyasztására haszonbérbe adatott." A folyamodók azonban nem hagyták annyiban és a márciusi tanácsülésen kérésüket megismételték. Előtte népgyűlést tartottak, ahol a többség a puszta tanyaföldekre való kiosztása mellett szólt és úgy határozott, hogy a puszta használatáról minden házzal bíró lakost meg kell hallgatni.

9 Az alföldi nagymezőváros több évszázada működő, demokratikus jellegű fóruma tehát megmozdult a puszta tanyaföldekre történő felosztása érdekében, ami önmagában véve gazdaságpolitikai jelentőségű esemény. Mutatja, hogy a kecskemétiek előnyösebbnek tartották 5 BmL, Kecskemét város levéltára 1523 a. Bizonyságlevél a Pallavicini család és Kecskemét városa közötti, a Puszta-zeri pusztára vonatkozó 1827. december 26-án történt megegyezésről. 6 I. katonai adatfelvétel: Coll. XXVIII. Sectio 28. 7 NAGY, Ludovicus 1828. I. 14. 8 BmL, Kecskemét v. tan. jkv. 1848. 384. 9 BmL, Kecskemét v. tan. jkv. 1848. 956.