Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület helységeinek közigazgatási szervezete
120 BÁNKINÉ MOLNÁR E.: A JÁSZKUN KERÜLET ... társadalmi struktúrájával. A jász öntudat alakváltozatait vizsgálva pedig a közjogi és a közigazgatási tudat kialakulását is bemutatja. Érintőleg foglalkoznak a témával a Kiskunságról, Nagykunságról és a Jászságról megjelent néprajzi kismonográfiák. 4 Mindezek ellenére ma is érvényes VISSI Zsuzsa 1975-ben 5 tett megállapítása, mely szerint számos kérdés vár még tisztázásra. Ezek egyike a teljességgel fel nem dolgozott Jászkun Kerület és helységeinek közigazgatástörténete. Tanulmányomban e hiányt kísérlem meg pótolni a Jászkun Kerület helységei igazgatási szervezetének bemutatásával. I. TESTÜLETI SZERVEK A jászkun helységek önkormányzata a királyi mezővárosok és hajdúvárosok önkormányzatához hasonlóan fejlődött, de több vonatkozásban a szabad királyi városokkal is hasonlóságot mutat. A hajdúvárosokhoz hasonlóan a jászkun helységek belső életük szervezeti rendjét önállóan alakították, abba csupán a generális congregationak, a hármaskerület közgyűlésének volt beleszólási joga. A közgyűlés döntéseit viszont a helységek küldötteinek közreműködésével hozták. Sajátossága a kerületbeli helységeknek, hogy a közigazgatás szervezetének alakulásában, az önkormányzati hatáskörökben a mezővárosok és falvak között nem mutatható ki lényegi különbség. Ez a kerületi irányítás egységesítő törekvéseinek, valamint a közös privilégium hatásának tulajdonítható, éppen ezért a továbbiakban a mezővárosok és falvak helyett egységesen a helységek kifejezést alkalmazom. A jászkun önkormányzatot biztosító legfontosabb privilégium, mely szerint tisztségviselőiket maguk választhatják Hunyadi Mátyástól származott, s az a későbbiek során többször is megerősítést nyert. Legfontosabb közügyeiket tehát már a redempció előtt — sőt a Német Lovagrend földesúri hatalma alatt is — önállóan saját maguk közül választott tisztségviselőik útján intézték. A helységek tanácsainak működése is visszamenően folyamatosnak tekinthető, csupán hatáskörük és létezésük szabályozása módosult időnként. 1.1. A TANÁCS A tanács, mint testület, a közigazgatási, gazdasági és politikai élet minden területén kiemelt feladatot látott el, s a helyi önkormányzat élén állt. BELLON Tibor írta, hogy a Nagykunságban a tanács „a redemptio után egyértelműen birtokon belül került, tehát a redemptus lakosság érdekeit fejezte ki, de az általuk 4 SZABÓ L. 1974., 1982.; BELLON T. 1979.; SZABÓ L. 1979.; TÁLASI I. 1977. 5 VISSI ZS; 1975. 742—747.
