Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben

10 BERCZI SZ.: SZIMMETRIAJEGYEK ... A SZIMMETRIA A TUDOMÁNY, MŰVÉSZET ÉS TECHNIKA KÖZÖS FOGALMA A szimmetria — mint a műalkotásoknak (ornamentális és technikai struktúrák­nak) és a természeti struktúráknak a szerveződését leíró közös fogalom — lehetősé­get teremt arra, hogy a fogalmat használó diszciplínák módszereket kölcsönözze­nek egymástól. Különösen azoknak a tudományágaknak előnyös ez a kölcsönzés, amelyek a szimmetriafogalomra épülő, pontos, jól kidolgozott matematikai esz­köztárat fel tudják használni nagyszámú adatkészletük rendezésére. Ilyen lehető­ségnek ígérkezik a díszítőművészetben föllelhető — vagy esetünkben a régészeti leletekről ismert — mintakészlet elemzése szimmetriajegyei alapján. Századunk több jeles fizikusa és krisztallográfusa — J. D. BERNAL, W. HEI­SENBERG, A. V. SHUBNIKOV, H. WEYL — és néhány kiemelkedő képzőmű­vésze — M. С ESCHER, V. VASARELY — munkásságával tett hitet amellett, hogy a szimmetria természetes hídfogalom a természettudományos és a művészi gondolkodás között. A szimmetria fogalma e szerepre annál inkább alkalmas, mivel eredeti „egyenmérték" jelentése lényeges tulajdonságát ragadja meg mind a műalkotásnak, mind a természettudományos jelenségnek (harmónia, rend, szép­ség, erők dinamikus egyensúlya). Mindkét gondolkodásmódban, a természetleíróban és az alkotóban is megkü­lönböztetett szerepet játszik az EGÉSZ, amelyre a szerveződést kereső vagy építő tevékenység irányul. A szimmetria fogalmával ezt a szerveződést akkor tudjuk megragadni vagy irányítani, ha az EGÉSZ az egybevágó — vagy hasonló — RÉSZ-ekből a műveletek (szimmetriaműveletek) egy körének segítségével fölépít­hető. Mind a RÉSZ—EGÉSZ viszony, mind a rendet szervező műveletek lényeges összetevői a szimmetriafogalomnak. Kialakulását tekintve a RÉSZ-EGÉSZ vi­szony a korábbi és a szimmetria szó (szün-együtt, metron-mérték) ilyen értelemben még ma is őrzi ősi görögkori jelentését: RÉSZ és EGÉSZ összemérhetőségét, amely a struktúrák leírásában, majd újraalkotásában az első számszerűsíthető fogalom volt. SZIMMETRIA ÉS HIERARCHIA, SZERVEZŐDÉS ÉS KÉSZLETEI De a szimmetriafogalomba zárt RÉSZ—EGÉSZ viszony a görögök egy másik felismerését is őrzi: az elemi hierarchiaképét, amely a struktúrákat egységekből, elemekből fölépülőknek tekinti. Ezen alapul a természeti és a — kezdetben ösztö­nösen megalkotott — művészeti struktúrákból kiolvasott rend tudatos struktúra­szervezési elvként való fölhasználása. A szervezésen itt a műveleti sorrendet értjük. A műveletek egybevágó elemeknek egy elemi formakészletére hatnak: lényegében

Next

/
Oldalképek
Tartalom