Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Néprajz - Szarvas Zsuzsa: A háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlén
314 SZARVAS ZS.: A HÁZTARTÁSOK ... A háztartásba való bekerülésnek öt lehetséges módját különböztetjük meg: Öröklés útján jutnak a család tulajdonába azok a tárgyak, melyek szülőktől, meghalt rokonoktól, ismerősöktől hagyományozódtak. Az így birtokba vett eszközök a már korábban is használatban lévők közül kerülnek ki, akár több emberöltőt is végig szolgálhatnak, anyaguknak időtállóaknak kell lenniük s a legtöbb esetben a háztartás eszközeinek legrégebbi részét alkotják. Az így bekerült tárgyak mennyisége sokféle tényező függvénye. A vizsgált eszközök sorában 30—40% között vannak az öröklöttek. Az alsó határ közelében mozog ez a szám azoknál — a falu szegényebb rétegébe tartozó — családoknál, melyek új életüket a házasságkötés után azonnal önállóan kezdték, nem maradtak vagy nem maradhattak a szülői házban s így háztartásuk eszközkészletének nagy részét újonnan kellett előteremteniük. Ugyancsak alacsonyabb ez az arány azokban a volt kisparaszti családokban, ahol a gazda ügyessége lehetővé tette a tárgyak házilagos elkészítését. Szintén rendkívül kevés az öröklött eszközök száma a volt középparaszti réteg képviselőinél, akik a felszabadulás után jobb anyagi helyzetbe kerülvén igyekeztek megszabadulni réginek, talán elavultnak ítélt tárgyaiktól. 35%-ban találhatók az így bekerült eszközök egy olyan családban, amely a falu jómódú rétegébe tartozott és tartozik ma is, de élete úgy alakult, hogy a szülők korai halála miatt nem volt kitől örökölnie. S végül viszonylag kevés az öröklött tárgyak száma az olyan, felszabadulás után alakult családoknál, amelyeket az 1950-es évek kulákokat érintő megpróbáltatásai viseltek meg, költöztettek új otthonba: még meg sem szilárdult háztartásuk felbomlott, új alapokon kellett kezdeniük, s tárgyaiknak nagy részét sem tudták magukkal vinni. Valamivel magasabb az öröklés útján bekerült eszközök aránya (40%) annál a volt középparaszti rétegnél, amely a házasságkötés után családját valamelyik szülői háznál alapította meg, mindvégig ott is maradt, megőrizte e régi tárgyak jelentős hányadát. Legnagyobb számban a volt kisparasztoknál jelentkeznek az így bekerült eszközök, ők a szülői háznál kezdték felnőtt életüket, s az ott levő, örökölt tárgyakat szinte a mai napig őrzik, becsülik. Szintén 45% körül van ez a szám a volt nagygazdacsaládnál, amelynek anyagi helyzete napjainkban már nem tette lehetővé a háztartás eszközkészletének felfrissítését, élete úgy alakult, hogy az 1950-es években át tudta menekíteni valamennyi tárgyát, azóta azonban nem volt mód a fejlesztésre, így örökölt eszközeinek jelentős hányadát megőrizte. A háztartásba való bekerülés módjának másik leggyakrabban előforduló formája a vétel. Ide nemcsak a boltban, piacon, vásárban vagy vándorárustól vett termékek számítanak, hanem azok a használati tárgyak is, amelyeket megrendelés után készített el a mesterember, s így került a használó tulajdonába. Az így felbukkanó eszközök sokfélék; időben, térben széles skálát képviselnek. Tartoznak közéjük időtálló és rövid élettartamú tárgyak egyaránt, képezhetik a háztartás egészen régi vagy akár legújabb, legmodernebb rétegét is.
