Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Szarvas Zsuzsa: A háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlén

NÉPRAJZ 315 A vétellel bekerült eszközök száma a vizsgálatban szereplők között 30—50%-ot képvisel. Miután az öröklés és a vétel képezi a készlet legnagyobb hányadát, természetes, hogy egy-egy család tárgyai között ezek egymást kiegészítve jelennek meg. Legkevesebb tehát a vásárolt cikkek aránya a volt kisparasztoknál, akik sokat örököltek és jelenleg anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy nagy számú eszközt vásároljanak. E két tényező azonban nincs mindig ennyire egyenes arányban egymással. Megközelítőleg egyforma — 5%-nyi — arányt képvisel néhány háztartásban az öröklés és a vétel. Itt részben valamiféle igénytelenség, részben a nem teljes háztartás szolgálhat némi magyarázattal. Utóbbi esetben arról van szó, hogy az egyedül élő, de gyermekeivel lakó asszony nincsen rászorulva a sokféle eszköz megvételére, korábban pedig anyagi lehetőségei nem engedték meg a nagyobb arányú vásárlást. Csökkenti a vett eszközök számát az, ami már az örököltekét is megcsonkította: az ügyes ezermester, aki rendkívül sokféle eszközt képes saját maga előállítani. Nagyon magas — 45—50% a vásárolt cikkek aránya ott, ahol a család keveset örökölt, így részben kényszerült, de sok esetben módjában is állt a szükséges eszközök megvétele. Sok az ilyen tárgy ott is, ahol a jelenlegi helyzet teszi lehetővé a nagyobb arányú vásárlást; itt ismét nincs szoros összefüggés az örökléssel. S végül ugyancsak sok a vett tárgy olyan háznál, ahol a régi, elmúlt gazdagság adott módot sok-sok cikk ilyen módon történő megszerzésére. A legtöbb — vétellel bekerült — eszköz boltból származik, szintén tetemes részük megrendelésre készült s csak töredékükhöz jutottak hozzá piacon, vásáron vagy vándorárustól. Általában elmondható, hogy az azonos tárgyfélék beszerzési módja a legtöbb esetben megegyezik egymással. A háztartásba való kerülés harmadik változata az ajándék. Az ajándékba kapott tárgyak rendkívül kis (5—12%) részét alkotják az általam vizsgált eszközkészletnek. Ajándékot a szülő ad kisgyermekének, a rokonság és barátok az ifjú házasoknak és barátok, berátnők alkalmakkor — névnapkor, házassági évfordulókor — egymásnak. Az ajándékozott eszközök meglehetősen szűk körből kerülnek ki és a háztartásban nem túl jelentősek. Egészükre jellemző az is, hogy számuk a vizsgált helyek mindegyikét tekintve (egy kivétellel) meglehetősen kiegyenlített, a különbségek legtöbbször nem számottevőek. Általában elmondható, hogy az ajándékozással bekerült eszközöknek sem vagyoni helyzet, sem életkorjelző szerepük nincsen, legjelentősebb talán presztízsfunkciójuk és esetleg fényt deríthetnek a tulajdonos társadalmi helyzetére, a faluban elfoglalt helyére.

19 Egy tárgy háztartásba való bekerülésének régi és a néprajzban is gyakran vizsgált formája a hozomány. Ez Szeremlén az esetek többségében még használatlan, új, erre az alkalomra készült tárgyakat jelent, melyeknek korábban és napja19 E kérdésre vizsgálataim nem tértek ki részletesen, így ez inkább csak feltételezés, mind bizonyítható megállapítás.