Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban

82 TAB A I.: PATAJ 1728-BAN Ha pedig valaki újonnan be akar telepedni, amelyik megyéből eljő, annak főszolgabírójától, nemkülönben régi helységének bíráitól és esküdtjeitől azon falu, vagy város élő pecsétje alatt legyen „jó tanú Bizonyságh levelek, 's Passusuk, hogy ott becsületessen, jámborul és tökélletessen éltének légyen .. ."

31 Nemcsak a letelepedést kötik szigorú feltételekhez, hanem a régi lakosság egy részét is elkülönítik maguktól. A város „hivatalos" (és persze többségi) vallása református, de vannak katolikusok is. Számukra és arányukra nem találtunk adatot. Arra azonban igen, hogy a kálvinista városvezetés valóságos „apartheid" politikát folytat ellenük. Végh István „Fráter Licentiatus" írja a bírónak 1718. jún. 4-én: „Mivel a katholikus hiten valók is a Helységben laknak, adóznak, szolgálnak, ezért tartozik Kegyelmed a holnapi napra (pünkösd) legalább 3 icce bort és 3 font húst adni, mivel a katholikus lakosoknak sem csapjuk, sem mészárszékük nincs. Nem azért, mert nekem nem lenne, hanem azért, mert az Ecclesia tartozik véle. Ha nem lesz, a nótárius írja meg, miért"

32 Van ennél határozottabb megkülönböztetés is. Száraz György írja a már ismételten idézett levelében: „Olyan dolog hallatik, mint ha az Catholica Hiten levőket az Helységből ki akarnák irtani 's ugyanazon véghbe tilalom állat volna, hogy a Helységben házat vegyenek, vagy csináljanak. Ha ez igaz volna, nem lehetne el szenvedni, mert az Cath Hiten lévőknek Törvényünk szerént mindenütt szabad letelepedni, ugy mindazonáltal, hogy a bírótól függjenek, neki szót fogadjanak, és Patajon is különben ne cselekedjenek."

33 Akár igaz ez a „dolog", akár csak „hallatik", nagy bátorság és önbizalom kellett ahhoz, hogy a kalocsai érsekség tőszomszédságában és annak bérlőiként a „Birák Urak" ilyen „nyakas" magatartást tanúsítsanak. A városvezetés fontos részese volt a jegyző. Ezt a tisztséget a vizsgált időszakban — mint fentebb más vonatkozásban említettük — Pathay József töltötte be. Munkájáról, hatásköréről a felhasznált forrásanyag bővebb tájékoztatással nem szolgál. A városkönyvek végén, mintegy függelékként megtaláljuk „conventiojának" jegyzékét, „amely esztendőrül esztendőre így vagyon" 30,— Ft készpénz, 20 pesti mérő (93,7 1) búza, ugyanannyi árpa, 1 mázsa hús (1 régi mázsa = 56 kg), 20 font faggyú (1 font = 0,56 kg), 1 font só, 4 itce vaj (1 itce kb 0,721), 4 itce méz, 1 hízott sertés, 2 pár új csizma, 4 szekér fa, 2 szekér széna, 100 kéve nád, tavaszi szántás 6 véka alá való és mag, őszi 3 mérő alá való és mag (a betakarítás az ő dolga). „Nee plus, nee minus." A lakosság nagy többsége, így a városvezetés magatartása — mint láttuk — erősen kálvinista. Az egyház személyzetéről bőkezűen gondoskodik. A lelkipásztor a húszas években a „Nagy emlékezetű, Tiszteletes, Tudós Pathay B. János Püspek Atyánk Urunk ... ezen Duna és Tisza mellett lévő Superintendentiának Generális 31 BKmL. Pataj, Tanácsi iratok. Paks, 1720. aug. 25. 32 Uo. Tanácsi iratok, 1718. jún. 4. 33 Uo. 1720. aug. 25., Paks.