Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694–1755)

TÖRTÉNELEM 115 köszönhette.

8 Nem tudjuk, mikor kapta a mezővárosi rangot, de 1472-ben már mindenképpen ezek sorába tartozott. Ekkor Mátyás király azokat a részbirtokokat, amelyeket Bajai András birtokolt Baja mezővárosban és a szomszédos (a várostól délre fekvő) Pető birtokon (in oppido Baja et possessione Pethe) és amelyek a Bajai család magvaszakadtával visszaszálltak Magyarország szent koronájára Czobor Jánosnak, Mártonon Imrének és a Pákai család tagjainak adományozta.

9 Bizonyosra vehetjük, hogy Bajának az egész középkoron át volt temploma és plébánosa, még ha forrásaink ritkán szólnak is róluk. Utoljára 1458-ban említik az okmányok a bajai plébánost: Tamást, akinek Várdai István kalocsai érsek meghagyta, hogy Töttös Lászlót és jobbágyait a papi tized fizetésére intse.

10 1526 szeptemberében Szulejmán szultán az anatóliai seregrész csapataival Baján is átvonult, amikor a Duna bal partján a peterváradi révhez igyekezett.

11 Ez év őszétől Baja és környéke a két ellenkirály, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János küzdelmének egyik színterévé vált. János király egyik híve, Cserni (Nenad) Jován, a Temes vidékén élő szerbekkel Bács vármegye elnéptelenedett területeire (ad desolatam terram Bachmege) vonult át.

12 Az elnéptelenedés nem volt azonban teljes, s csupán a lakosság meneküléséről és átcsoportosulásáról (összeköltözéséről) beszélhetünk, amint azt a későbbi defterek egyértelműen bizonyítják. Kétségtelen azonban az is, hogy a régi, katolikus hitű lakossággal szemben az új jövevény görögkeletiek kerültek túlsúlyba.

13 A megfogyott lakosság szomorú állapotát jól érzékelteti Verancsics Antal, a későbbi esztergomi érsek, aki 1553-ban Konstantinápoly ba vezetett követséget és a Dunán lefelé hajózva vidékünket is érintette. így ír: „Jóságos Isten! Mily szomorú képet mutatott az egykor legjobb és legtermékenyebb föld, milyen elhagyatott itt minden, mennyi vad tanyáz a szántóföldeken és szőlőkben, milyen ritka mindenfelé a földműves, ritka az állat s csak a pusztaság végtelen. Kormányosunk, egy szerb ember beszélte, hogy hajdanán, amikor még hazánk épségben állott, itt egy községben több lakó volt, mint amennyit most harmincban alig lehet találni. Mit szóljak a földig lerombolt városokról, amelyeknek immár nevei is elenyésztek?"

14 Verancsics jól tudott szerbül, szokásaikat odahazulról ismerte, így leírása hiteles, bár a viszonyok ennél sokkal bonyolultabbak és összetettebbek voltak.

15 A környék központja és egyben legnépesebb helye Baja volt. A török katonaság 8 BARLAY M. 1939. — BÁCSKAI J. 1943. — A környék vásárairól KŐHEGYI M. 1972. 27 —28. — Zichy okm. V. 485. 9 OL Dl. 17310 — RAPCSÁNYI J. 1934. 15—16. 10 Zichy okm. X. 44. — RAPCSÁNYI J. 1934. 16. 11 SZÁNTÓI. 1977. 8. 12 SZERÉMI Gy. 1979. 126—128., 141—142. 13 SZERÉMI Gy. 1857. I. 125. — ISTVÁNFFY M. 1962. 124. 14 VERANCSICS A. 1857. I. 290. 15 MATKOVICS P. 1884.