Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694–1755)

116 KAPOCS N.—KŐHEGYI M.: A BAJAI FERENCES ZÁRDA .. . ugyanis nem szóródott szét a falvakba, hanem a várakban és a palánkokban lakott. 16 A ránk maradt katonai zsoldjegyzékek szerint 1556-ban a bajai őrség parancsnoka Sábán Abbdullah aga volt, szermája (századosféle) Ali Abbdulah. Alattuk öt oda (raj) szolgált, melyek mindegyikébe 6—9 ember tartozott. Együtt 38 — nagyobbrészt rác ember — ekkor a bajai őrség. 17 1558-ban ugyanazok a parancsnokok, az őrség azonban 58-ra szaporodott. A közlegények rácok. 18 Tíz évvel később, 1568-ban Húszéin aga a parancsnok, aki alatt 9 oda szolgál, mindegyikben 7—10 ember található, kik túlnyomórészt rácok. Együttesen 78-an vannak. 19 A zsoldjegyzékben „martalosz" néven fordulnak elő. 20 Ezek béke idején is szolgáló, a Balkánon toborzott katonák voltak, akik zsoldot kaptak. 21 Csupán parancsnokuk és esetleg helyettese volt török, a többiek javarészt délszlávok. A szerbek felköltözése állandóan tartott. Egy 1572-ből származó összeírás már hét — tőlünk jóval északabbra fekvő — helységet említ, melyben akkor szerbek laktak. 22 Voltak azonban magyar falvak is. A szomszédos Monostor (Bátmonos­tor) lakóinak névsorát egy 1578-as defterből ismerjük. 23 Egytől-egyig színmagyar nevek. Talán a kisszámban megmaradt magyar lakosság költözött együvé Monos­toron? Voltak a délszlávok között is keresztények, de igen kis számban. Az 1570-ben Baján összeírt 34 keresztény délszláv háztartás egyenként 5 magyar aranyforintot és 56 magyar ezüstdénárt fizetett. Alig néhány év múlva 1578-ban viszont már csak 18 keresztény háztartás adózott — a török adóprés következtében — 11 magyar aranyforintot és 84 ezüstdénárt. 24 Czernin Hermann gróf Törökországba küldött császári követ útját titkára Wen­nern Ádám írta le. Amikor 1616-ban lefelé hajóztak a Dunán, Baját is érintették. Wennern szerint Baja ekkor nyomorult falu volt, melyet palánksánc vett körül. 25 Néhány évvel később, 1626-ban (Bethlen Gábor erdélyi fejedelem értesülése sze­rint) Bajánál 300 török lovas és 300 gyalogos állomásozott. 26 Baja tehát a kisebb palánkok közé tartozott s katonái is inkább martalócok lehettek. A valódi török katonák száma ennél jóval kevesebb volt. Ez kitűnik a szegedi szandzsákhoz 16 SALAMON F. 1886. 168. 17 VELICS A.— KAMMERER E. 1886. I. 98. 18 VELICS A.— KAMMERER E. 1886. I. 122—123. 19 VELICS A.— KAMMERER E. 1886. I. 202. 20 KEMÉNY S. 1931. 30. 21 ZONTAR J. 1972. I. 95—96. — ZIROJEVIC O. 1974. — VASS E. 1983. 22 JERNEY J. 1852. I. 275. 23 HALASI—KUN T. 1964. 51. Bár ez a feldolgozás csak szemelvényeket közöl a számunkra igen fontos defterből, de így is megállapítható, hogy a lakosság zöme ortodox délszláv. 24 VASS E. 1982. 39. A szerző készséggel adta át kéziratát betekintésre, amiért köszönettel tartozom. 25 MATKOVICS P. 1897. 26 SZILÁDI Á.—SZILÁGYI S. 1868. I. 475.

Next

/
Oldalképek
Tartalom