Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban

TÖRTÉNELEM 87 természetesen egyik sem sorolja fel, hogy melyik területek tartoztak már akkor is a mai határhoz, de ÖTVÖS János említett jelentésében megnevezi a határ részeit. (A nevek valószínűleg régi eredetűek, megvoltak tehát 140 évvel korábban is, mint ahogy többségükben éltek még századunk elején, sőt lehet, hogy élnek napjainkban is. Ezek a határrészek: Bíróverés, Csató, Csepeg, Csók, Csöröngő, Dunahát, Fertő, Fokhát, Fövenyes, Hattyas, Homród, Kalangya, Kapostyán, Kengyeles, Mederhát, Mederoldal, Örjeg, Örkösd, Pálé, Paléhát, Pirka, Poklos, Raffai sziget, Szelid, Szentkirály, Szitó, Tatárszék. Közülük a jelentés készítésének az idején, illetve „az előtt" vizes: Csók, Fertő, Hattyas, Kapostyán, Örjeg, Szitó, Tatárszék. A felsoroltak közül Örjeg bérlet, Szelid (Szilid) egészen, Szentkirály és Vejte felerészben 1728-ban még szerződéses terület volt. A regnicoláris összeírásba azokat a gazdákat vették be, akik ezeken az örökbérleteken bírtak szántóföldet, kaszálót, vagy szőlőt. Itt találjuk továbbá a kézműveseket és azokat a napszámosokat, akik „kapával és kaszával keresik kenyerüket", összesen 180 családfőt. Megoszlásuk: az 521 hold szántóföldet 71, a 899 akó bort termő szőlőt 146, a 126 fuvarnyi kaszálót mindössze 24 gazda használja. A napszámosok száma 11, a kézműveseké 7. A záradékban említik, hogy van egy szegődményes mészáros, egy közelebbről meg nem határozott kézműves (faber), két kereskedő, továbbá juhászok, gulyások és más pásztorok, akiknek azonban nincs házuk. Végül a harmadik birtoklási forma a bérlet. A bérbe adó a kalocsai érsekség és a Földváry család. Az előbbitől 1724-ben bérbe vett puszták között Erek és Szentkirályi nevét 1728-ban már nem találjuk. A bérleti díj korábban 100,— Ft és a gabonatized, 1728-ban 350,— Ft. A Földváry családdal 1717-ben kötött megállapodás Tetétlen, Öllé és Szüle puszták bérleti díját 30 Ft-ról 60 Ft-ra „öregbítette", 1728-ban egyedül Tetétlen árendája 140 forint. Időközben ugyanis Ráday Pál Kishartára 49 sváb családot telepített, Öllé és Szüle ezek birtokába került. A bérleti díjak gyökeres változása arra utal, hogy a század második és harmadik évtizedében vagy a termelés nőtt erőteljesen, vagy az árak változtak nagymértékben. A bérelt területek nagysága az összeírás sorrendjében Tetétlen /a táblázatban röv: T szántó 209 h. kasz. 190 fuvar Pakod/Bakod. Röv. P. 41 33 Résztelek (R) 42 24 Thin (Th) 80 79 Keserűtelek (Ke) 68 17 Örjeg (Ö) 132 57 Nagyharta (H) 190 98 Böd (B) 26 32 Karácsony (K) 18 4