Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban
88 TABA I.: PAT AJ 1728-BAN A bérelt szántók területe 806, a táblázat részei összesítve 772 hold. Szénatermés a bérelt területeken 534 fuvar, a részadatok alapján 507. Legelőterületről egyik összeírásban sincs szó, csak a szövegrészben említik általában. A belső határban levő alig elég 100 állatnak, ezért kénytelenek Bödön és Nagyhartán legeltetni. Ezeken kívül Tetétlenen tartanak 300 szarvasmarhát, 100 lovat és 400 juhot szilaj állattenyésztés formájában. Ha az időjárás kedvező, ezeket az állatokat könnyen el lehet tartani. 43 A várostól távol eső örökbérleti tanyákat, illetve a bérelt pusztákat tanyarendszerben művelték. Erre utal a regnicoláris összeírás záró szövege, mely szerint a gulyásoknak, juhászoknak és más pásztoroknak telke nincs. És a Válaszok egy mondata világosabban.: „Az Árvíz miatt itt Városunkban Marha tartásra helyünk nem lévén, Árendás pusztákon szállásokat tartani és ottan cselédeknek különös konyhával szolgálni kéntelenítettük..." Ezen az általános utaláson kívül részletekre következtethettünk, ha nem is teljes bizonyossággal, de nagy valószínűséggel, az összeírásokból. A regnicoláris összeírásban 12 olyan családfőt találunk, akinek a neve csak itt fordul elő, a városban nincs házuk, tehát állandó tanyai lakosok. Közülük Henczy Istvánnak van 5 hold szántóföldje, 2 kapás szőlője, Gáspár Istvánnak 4 hold szántóföldje, a többieknek 2—4 akó bort termő szőlője (Bors Mihály, Söre János stb.), vagy még az sem (Papp György, Timon András stb.). A bérelt pusztákon 9 család él állandóan. Közülük többnek van bérelt szántóföldje és kaszálója. Varga Péternek Tetétlenen 15 hold és 6 kaszás, Eszter Istvánnak Pakodon (Bakod) 11 hold, 6 kaszás és Tetétlenen 1,5 hold szántója, és többeknek 3—6 kaszás rétje. Találunk családfőket, akiknek mind a tanyákon mind a pusztákon van földje, némelyiknek tekintélyes nagyságú. Eger Mihálynak Keserűteleken 28 hold szántója, Tetétlenen 3 kaszás rétje, a szerződéses területen 2 kapás szőlője; Császár Györgynek Thinen 22 hold szántója, 5 kaszás rétje, a szerződéses területeken 6 kapás szőlője. Ezek lennének tehát a tanyák vagy a bérelt puszták lakói, akik közül a vagyontalanok azok a bizonyos gulyások, juhászok és más pásztorok, akiket a regnicoláris összeírás záradéka emleget, illetve azok a cselédek, akiknek a Válaszok szerint a városban lakó gazdák „különös Konyhával szolgálni kéntelenittetnek". Ezen, a természeti viszonyok és birtoklási formák szempontjából egyaránt háromféle területen folyt tehát a szántóföldi termelés. A dicális összeírásban részletezett gabonafajták: búza, az összes termés 73, árpa 21, és zab 6%-a. Említettük az előbb, hogy az őszi és tavaszi vetés egyaránt a vetőmag háromszorosát hozza, de a búza minősége nem valami jó. Többnyire rozzsal kevert, amelyet ha eladásra termelnének, egy pozsonyi mérőt (kb. 0,5 q) 85 dénárért tudnák értékesíteni. A tavaszi gabona ára 25 dénár. A gabonán kívül a pusztákon termelnek kb. 15 holdon lent és kendert, de ez semmi másra nem elég, csak a házi szükségletek 43 PmL. Regn. Observ.
