Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Embertan - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Adatok a magyar nép antropológiájához
422 HENKEY GY.—KALMAR S.: ADATOK . .. 2. Kiskunsági őslakosok: Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Kiskunlacháza, szanki őslakosok, orgoványi őslakosok. 3. Kalocsa és környéke. a. őslakosok: Kalocsa, Szakmar, Homokmégy, Öregcsertő, Drágszél, Dunapataj, Ordas, Fájsz, Dunaszentbenedek, Foktő, Úszód. b. a török korban és a XVIII. században dalmátokkal összeházasodott magyarok utódai: Bátya, Dusnok. с telepesek: Géderlak. d. Az 1725. évi urbárium adatai szerint az újratelepítők 2/3 része magyar nevű, de a szlovák eredetű nevek aránya is jelentős: Miske 2 4. Egyéb Duna-Tisza közi népességek: a. őslakosok: Szalkszentmárton, Solt, Érsekcsanád, szeremlei őslakosok, szomszédos magyar őslakos községekből beházasodott szeremleiek, Ókécske, Lászlófalva, Vezseny. b. Jász „kirajzásnak" jelzett népességek, melyekbe a jászságiakkal együtt palócok is érkeztek 3 és egyes községekben az újratelepítők összeházasodtak a fennmaradt kiskunsági őslakosokkal 4 : Kunszállás, Bugac, Csólyospálos, Jászszentlászló, Petőfiszállás, Gátér. с Nagyrészt telepes magyar népességek: Nagybaracska, Dávod, Jánoshalma, Akasztó, Kiskunhalas. Palócok 5. Palóc centrum (őslakos népességek) Mátramindszent, Nádújfalu, Karancsság, Őrhalom, Hugyag, Karancskeszi, Kazár, Pétervására, Mátraderecske, Bodony, Egerbocs, Mikófalva, Felsőtárkány. 6. Egyéb palócok a. Nagyrészt őslakos népességek: Mátraszőlős, Ludányhalászi, Szilvásvárad, Gyöngyöspata, Bernecebaráti, Sajónémeti, Domaháza, Csernely. b. Nagyrészt telepes népességek: Buják, Barna, Vanyarc, Rimóc, Bükkszék, Domoszló, Nagyréde, Boldog, Galgamácsa, Bánhorváti. 7. Tiszántúl a. Nagykunsági őslakosok: Karcag, Turkeve. b. Tiszazugi őslakosok: Tiszasas. с Palócföldi telepesek, akik között a Tiszazugból elmenekült csépaiak leszármazottai is voltak 5 : Csépa. 2 BARTH J. 1974. 286, 308—309. 3 FODOR F. 1942 4 SZÉCSÉNYI K. kunszállási helytörténész szóbeli közlése. 5 BOTKA J. 1977.
