Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944
258 SZITA L.: A NEMZETISÉGI ISKOLAÜGY ALAKULÁSA ... új iskolarendszerek bevezetését követően. Számba vette az ellenőrzött helyeken a népiskolák jellegét, tanítási nyelvét, a különböző tárgyak melyik osztályban, milyen mértékben taníttatnak a nemzetiség nyelvén? Vizsgálta továbbá, hogy milyen mértékben érvényesül az adott kisebb régióban az ott kisebbségben levő magyarság anyanyelvoktatása. Külön vizsgálta, hogy a nem magyar anyanyelvű iskolakötelesek közül hányan beszéltek magyarul. Az iskolai oktatással szorosan összefüggésben mérte fel a kisebbségi foglalkozási nyelvű óvodákat. Milyen mértékben kerültek a Volksbund befolyása alá? Alkalmazzák-e a kisebbségben levők érdekében az anyanyelvet kisegítő foglalkozási nyelvként? Megállapította iskolánként a gondviselők és a helyi iskolahatóságok, gondnokságok álláspontját az anyanyelv oktatásának elhatározásánál. Kereste és kimutatta, hogy milyen retrográd politikai erők igyekeztek befolyásolni a helyi szülői döntéseket az anyanyelv, a tanítási nyelv megválasztásánál. A magyarországi nemzetiségi népiskolák tankönyvellátottságának és a kisebbségi tankönyvek használatának pontos kimutatása nem kisebb értékű, mint annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a szülők beszerzik-e egyáltalán a kisebbségi tankönyveket. 2 A magyar és a birodalmi Németország kormányainak hivatalos tárgyalásain élesen és visszatérően jelentkezett az a vád, hogy a magyar oktatásirányítási politika nem ismeri, nem támogatja a kisebbségi iskolák tantestületeinek kialakításánál, a tanítók kinevezésénél az anyanyelvtudást, mint az alkalmazhatóság döntő kritériumát. Balázs Ferenc közel ezer jelentésében név szerint, a nyelvtudás pontos meghatározásával, a nyelvi tanítóképesség feltárásával megdönthetetlen bizonyítékot sorakoztat fel a VKM és a miniszterelnökség részére, hogy a német kisebbségi iskolákban a helyzet kedvező! Felbecsülhetetlen valamennyi jelentésében a rendszeresen, saját személyes kapcsolataival ellenőrzött, pontos statisztika, amelyben a mindennapi tankötelesek nemzetiségi (anyanyelvi) és vallási megoszlását mutatta ki. 3 Ilyen jellegű adatok alapján vizsgáltuk meg speciális politikai körülmények között működő népiskolákat 1941—1944-ben a jugoszláviai királyságtól visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyében. A bácskai népiskolaügy e korszakban is rendkívül fontos területe a kibontakozni kívánó kisebbségi iskolapolitikának. A háború alatti magyarországi kormányzatok nemzetiségpolitikai, ezen belül kultúrpolitikai törekvései figyelhetők meg Balázs jelentéseiből. Úgy tűnik, hogy a visszacsatolt területeken még súlyosabb hibákat követtek el, keményebb módszereket, elhibázott megoldásokat valósítottak meg, mint a trianoni Magyarország kisebbségi iskoláiban. 2 SZITÁL. 1983/a. 115. 3 Dolgozatunk második részében felsorolt valamennyi meglátogatott iskolában elkészítette és ellenőrizte az adatokat. Általában ceruzával töltötte ki, s annyira elhalványult, hogy már nem olvasható biztosan. Azokat nem közöljük. A százalékos megoszlást, ahol pontosan regisztrálhatók voltak adatai, mi készítettük el.
