Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944

TÖRTÉNELEM 259 A kormányszintű oktatásirányítás, nyilván a veszélyeztetettség tudatától vezéreltetve, elsősorban a németség iskolaügyére figyelt. A délszlávok iskolaügyi kérdéseit a visszacsatolt Bácskában alig érintették Balázs Ferenc kormányzati megbízásból megújuló 1943—44. évi látogatásai. Ennek ellenére, elsősorban a szerb népiskolai helyzetről, sok, pontos, hasznos megfigyelést tett jelentéseiben. Megállapítható továbbá, hogy a birodalom súlya alatt nyögő kormányzat óriási engedményekre kényszerült a német iskolaügy javára. A birodalom pénzzel támogatta a Volksbund iskolaalapítványát, a magyar kormányzat viszont vontatottan, kihagyásokkal és az ellenőrzés jogával juttatott némi összeget az egyesületi jellegű iskoláikra. 1941-ben Bácska visszacsatolásának idején szertefoszlott a Volksbund azon reménye, hogy a zömében német anyanyelvű népiskolák a kezére jutnak. A bácskai katonai kormányzó az okkupáció másnapján már félreérthetetlenül utalt arra, hogy a jugoszláv kormányzat bácskai népiskolái „ ... mivel valamennyi állami tulajdonban volt, így kézenfekvő, hogy arra sem felekezetek, sem magánszemélyek, sem semmiféle egyesületek (Ti. a Volksbund — Szita L.) nem tarthatnak igényt, a kir. kormányra száll minden jog .. ."

4 A bácskai 61 állami népiskolát a magyar kormány vette át.

5 Újvidéken és Zomborban I. II. sz. kir. főigazgatóság közvetlen feladatul kapta, hogy mindenütt meg kell szerveznie az állami iskolai gondnokságot, amely a helyi irányítója lett volna a községi állami népiskoláknak. Balázs jelentéseiből látható, hogy 1943 októberében ezek 82%-ban még nem működött iskolagondnokság. A tanítók nem voltak hajlandók tisztséget vállalni. A németek azért nem, mert a Volksbundirányítást hiányolták, a szerbség jelentékeny része a magyar impériummal oppozíciós álláspontra helyezkedett. Ez a helyzet sok más negatív tényező mellett a bácskai iskolaügy erős hanyatlásához vezetett 1941—1944 között. Balázs a 61 állami népiskola közül 33-ban több alkalommal tett ellenőrző látogatást, amely e nemzetiségi iskolák 54%-a. így tehát iratait, statisztikai és politikai természetű jelentéseit reprezentatív felmérésnek tekinthetjük.

6 Balázs 1941 szeptemberétől a visszacsatolt Dél-Baranya és Bácska ügyének vizsgálatával merőben új helyzetbe került. A területen működő nemzetiségi iskolák a jugoszláv kormányzat alatt a legkülönbözőbb jogi helyzetben voltak. A szerb többségű vagy tisztán szerb népiskolákban természetesen csak anyanyelven folyt a tanítás 23 évig. Itt a 700/1941. ME. rendelet alapján továbbra is szerb nyelvű állami iskolával kellett számolnia. A magyar nyelvet mint kötelező tantárgyat tanították, az oktatás még 1943 végén, 1944 elején is csak a legkisebb eredményt mutatta. A német nemzetiségű népiskolákban az anyanyelven folyó oktatás mellett a szerb nyelvet tanították kötelező tantárgyként. Ezek voltak a legkedvezőbb 4 Baranya Megyei Levéltár: Balázs Ferenc bizalmas iratai. A továbbiakban a rövidített jelzetet használjuk: Bm. L. B. F. ir. 64/1942. 5 TILKOVSZKY L. 1978. 207—208. 6 Bm. L. B. F. biz. ir. 110/1942. — VI/30.