Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
TÖRTÉNELEM 235 A háború egész folyamán mutatkozó élelmiszerhiányt jelezte, hogy a vasúton minden áruforgalmat megtiltottak, egyedül az élelmiszereket lehetett korlátlan mennyiségben szállítani. Elsősorban a bérből és fizetésből élők számára volt súlyos a helyzet. 1914 októberére az élelem, a gabonaneműek ára 50—100%-kal emelkedett az előző év októberében számított árakhoz képest. 33 Néhány hónapon keresztül csak kismértékben ingadozott, de a tél végére, becslések szerint kb. 50 000 embert nem lehetett kellő mértékben ellátni liszttel 34 . A lakosságot több alkalommal felszólították fölösleges készleteinek beszolgáltatására, de ez csaknem teljesen hatástalan maradt. így került sor 1915. február 22-én a búza, rozs, árpa, zab rekvirálásának bejelentésére 35 . Az eltitkolt készletek felfedezésekor a büntetés 600 korona és kéthónapi elzárás lehetett. A rekvirálás tulajdonképpen kényszervásárlást jelentett, a forgalmi árnál alacsonyabb, hatóság által megszabott áron. A szükség parancsolta azokat a felhívásokat, melyekben a táplálkozási szokások átalakítására, megváltoztatására szólították fel a lakosságot. Hogy minél kevesebb hasznos anyag menjen veszendőbe, hamozatlanul kellett főzni a krumplit, a búzaliszt hiánya miatt inkább a kukoricaliszt használatát szorgalmazták, az ételmaradékot lehetőség szerint az állatokkal kellett feletetni 36 . Nagy propagandát kapott az úgynevezett „hadikenyér", ami 50—50% búza- és kukoricaliszt keverékéből, és legfeljebb 5% burgonya hozzáadásával készült, kevesebb élesztőt használtak fel készítésénél. Ugyanakkor felhívták a lakosság figyelmét, hogy „nem fog ártani", ha megtanulják a búza- és árpalisztből készült kenyér készítési módját 37 . Tél végére olyan furcsa helyzet állt elő, hogy a Kecskemét város környéki kis községek a városhoz fordultak segítségért, mert elfogyott a burgonyakészletük. 38 S bár korábban jelezték az újságok, hogy a burgonyakészletek is nagyon megfogyatkoztak, a községek kérését azzal utasították el, hogy magának a városnak sincs fölösleges készlete; de, hogy a pánikhangulatot elkerüljék, hozzátették, hogy amennyi kell, éppen annyi van. A második háborús évben meg kellett szervezni, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákhoz megfelelő számban álljon rendelkezésre munkaerő. Erre 33 Kecskeméti Lapok 1914. október 18. „Limitació" 34 Kecskeméti Lapok 1914. november 29. „A kecskeméti élelmiszer uzsora,, Kecskeméti Híradó (A Kecskeméti Nemzeti Munkáspárt hivatalos lapja) 1915. február 8. III. évf. 35.Kecskeméti Híradó 1915. február 22. A fölösleges gabona- és lisztkészletet a Haditermény Részvény Társaság helybeli megbízottjának, a Magyar Általános Hitelbanknak kellett bejelenteni. 6571/1916. számú hirdetmény Kecskemét polgármesterétől, melyben a 29 500/1916. III. C. sz. alatt kelt m. kir. belügyminiszteri rendeletet idézi. (KJM UTGY 84.17.2.) Részletes szabályozása: 8640/1916. számú hirdetmény Sándor István polgármester aláírásával (KJM UTGY 84.17.2.) Kecskeméti Híradó 1915. március 29. A fölös búza-, árpa- és rozskészletet az Országos Gazdasági Bizottságnak kellett bejelenteni a m. kir. minisztérium 977/1915. sz. rendelete szerint. 36 Kecskeméti Híradó 1915. március 1. 37 Kecskeméti Híradó 1915. március 1. „Hogy kell hadikenyeret sütni" 38 Kecskeméti Híradó 1915. március 22. „Burgonyahiány a vidéken" KJM UTGY 84.17.2. A polgármester 17 907/1916. sz. hirdetménye a vásárlási igazolványról.
