Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
236 SZABÓ Z.: KECSKEMÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN való tekintettel már március végén megtiltotta a belügyminiszter a mezőgazdasági munkások külföldre távozását 39 . Természetesen ezzel csak a munkaerő további elapadását akadályozták meg. Nem volt szerencsés az sem, hogy — élve a kivételes háborús törvények adta lehetőséggel — a piacon szedték össze a katonai szervezésű mezőgazdasági munkára az embereket. A város vezetésének csak annyit sikerült elérni, hogy az eredetileg tervezett 150 helyett 50 embert válogattak össze. A felháborodás azonban akkora volt, hogy ilyen vagy hasonló eljárással máskor már nem próbálkoztak, annak ellenére, hogy a szabályozás szerint a 37—50 év közötti férfiakat lehetett volna ilyen katonai jellegű kényszermunkára alkalmazni. 40 A napszám egyre magasabb lett a munkaerőhiány miatt (12—14 korona), ami különösen az aratás idején mutatkozott meg, s ekkor kínálkozott megoldásként a hadifoglyok igénybevétele. A tervek szerint a kenyérmezei táborból érkezett volna 1200 orosz hadifogoly. 41 Összesen azonban 1890 hadifogoly dolgozott Kecskeméten és környékén, akiket igény szerint osztottak szét a gazdák és a cséplőgép-tulajdonosok között. A Wieselburgból, Milowitzból, Kenyérmezőről, Somorjáról, bruxi táborból érkezett hadifoglyok munkájának köszönhetően 8—10 nap alatt a szőlőkötözők napszáma 2 koronára, a szőlőkapásoké 4—5 koronára, az aratóké 8—10 koronára szállt le. 42 A hadifoglyok ügyében a város lakossága és az itt állomásozó cs. és kir. 94. gyalogezred hivatalos véleménye nem volt azonos. Válaszképpen a polgármester a következőket írta az állomásparancsnokságnak: „ ... A mi népünk loyalitását és hazaszeretetét a fegyveres ellenséggel szemben, a harctéren mutatta és mutatja ki. Védtelen és engedelmes foglyokban csak az ártalmatlan, legyőzött s a harc viharaival családjától elszakított embert látja, vele szemben tehát a keresztyéni türelmet és könyörületet gyakorolja. Nem méltó tehát ezért egy olyan város lakosságának loyalitására és hazafiságára bármily burkolt megjegyzést tenni, melynek 66 800 lakosából immár 9159 áll fegyverben, 1189 van besorozva, 1362 teljesít hadi munkát.. ." 43 A hadifoglyokkal való bánásmód szabályozása arra is kiterjedt, hogy az utasítások szerint eleinte csak könnyű mezőgazdasági munkára lehetett őket alkalmazni. Rendeletekkel határozták meg az élelemmel, ruhával, szabadidővel való ellátásukat. 44 39 Kecskeméti Híradó 1915. március 22. 40 Kecskeméti Híradó 1915. május 17. KJM UTGY 84.17.2. A m. kir. honvédelmi minisztérium a gazdasági munkák elvégzésének megkönnyítésére 4 heti időtartamra 50 pár lovat s minden pár lóhoz egy hajtó embert bocsátott a lakosság használatára. 41 Kecskeméti Híradó 1915. július 5. 42 Kecskeméti Híradó 1915. július 5., július 26. 43 KJM UTGY 84.17.11. 1915. november 11. 44 Kecskeméti Híradó 1915. július 5.
