Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Mészáros Ágnes: A kiskunfélegyházi takácscéh

TÖRTÉNELEM 195 13. MINTARAJZ AZ 1860AS ÉVEKBŐL 4. Feszület A céh vallásos tárgyai közé tartozott a feszület is, amelyet a céhbeliek temetésekor használtak. Mind a kereszt, mind a corpus vasból készült. A Krisztus test fehérre festett, ágyékkötője, sebei piros színűek. A kereszt talapzatán arany festésű emberarcú napábrázolás látható. Szintén aranyozott csillagmotívum díszíti Krisztus feje fölött a kereszt középpontját is. 5. A céhbehívótábla A céhgyűlések időpontjáról a tagokat a szolgálómesterek táblajárással értesítették. A céh eredeti táblájáról semmit sem tudunk. A táblajárás szokása azonban fennmaradt az 1920-as évekig. A szájhagyomány szerint e célra egyszerű palatáblát használtak. ÖSSZEGZÉS Városainkban a 14. századtól alakultak takácscéhek, a falvakban és a mezővárosokban azonban csak a 17—18. századtól kezdődően. A takácsokkal való szövetés nyugatról délkelet felé terjedt az országban, s a 18. századra a Dunántúl és az Alföld falvaiban, mezővárosaiban általános tendenciává vált.