Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Játéktörténet - Hegedűsné Kalmár Ágnes: Grabóka (Grabowieczky Leon játéktervezőről)

CUMANIA 8. 533 HEGEDŰSNÉ KALMÁR ÁGNES Grabóka (Grabowieczky Leon j átéktervezőről) 1914-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat új vállalkozásba kezd, Orszá­gos Gyermekművészeti kiállítást rendez. Köszönti és ünnepli mindazt a sok új törő­dést, amit a XX. század hozott a gyermekeknek. Mindenekelőtt a .gyermek környeze­tével, játékaival, könyveivel foglalkozik, ezen belül is azzal, amit magyar tervezők ké­szítenek, és amelyek végül mindenki kezébe eljuthatnak. A kiállítás iskola- és mesélő­szobákat mutat be, így Kozma Lajos mesélőszobáját, idegen országok gyárainak já­tékait, meséskönyveit és a magyar meseillusztrációkat, a gödöllői művésztelep mun­káit is. A Gyermekművészeti kiállítás tájékoztatóját Nádai Pál írta. Ebben ő egy eljö­vendő hazai játékgyártásról álmodozik, melynek alapjául népi játékainkat ajánlja azok tiszta, magyar volta miatt. Nemzeti Újság — 1920. december 7, kedd: „Nekünk, akiknek . . . gazdag formanyelvünk van, akiknek képzelete messze ke­leti emlőkön nőtt csodálatos, bűvös erejű virággá, . . . minden lehetőségünk megvan arra, hogy művészi értékű, gyermekeknek kedves játékot csináljunk. Sőt meg is van már a magyar játék. Egy Erdélyből menekült tanár, Grabowieczky Leon faragja már kőbányai műhelyében a szebbnél-szebb, tarkábbnál-tarkább magyar játékot. A szé­kelyföldről jött, ahol a galambdúcos kapuk, oszlopos tornácok faragott fáján ősi tisz­taságukban élnek még a magyar formák, az Ázsiából szakadt vonalak, amelyek Per­zsia legpompásabb rajzú szőnyegeivel tartanak rokonságot. Itt termékenyült meg Grabowieczky fantáziája, itt frissült, újhodott igazán gyerme­kivé. Itt született meg azoknak a játékoknak a gondolata, amelyek valósággá eleve­nedtek most a kőbányai műterem csöndjében. Tarka, mézesbábokra emlékeztető hu­szárok, pettegetett tyúkok, tarka tollú kakasok sorakoznak harci rendbe a faragóasz­talok és esztergapadok között. S a magyar fantázia bűbájos köntösén kívül előnyös tulajdonsága még ezeknek a játékoknak az elevenség. Nem merev fabábok ezek, ame­lyek hamar kifárasztják a gyerek képzeletét. Elevenek, minden tagjuk mozog, kész­séggel állnak szolgálatára a gyermek szeszélynek."

Next

/
Oldalképek
Tartalom