Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Sztrinkó István: Tűzhelyek a Duna–Tisza közi lakóházban

NÉPRAJZ 463 kéményük tető fölé nyúló részének jellegzetes formája árulkodik. Ezek vége általában a csapadék elleni védekezésként, kis kupolával fedett, amit katolikus helyeken kereszttel is elláttak. (20. ábra) A szabadkéménynek fontos szerep jutott a táplálkozásban is. Ide, a füstre akasztva tartósítolták disznóvágás után a sonkát, szalonnát s a többi készítményt. Egy matkói visszaemlékezés szerint „Szabadkémény volt a legtöbb házban. A kolbászt itt füstölték. Az egyik módos gazdának a fia úgy csinálta a kolbász lopást, hogy egy nagy darab fát dobott fel a kolbászok közé, ami lehullott, azt a cselédekkel elfogyasztotta."

56 Az 1940-es évektől a szabadkéményeket mind erőteljesebben visszaszorították a fejlettebb, zárt füstelvezető rendszerek. Ezek egy-egy településen belül is többféle változatot mutatnak, de alapvetően két megoldás vált általánossá. A kezdetlegesebb az volt, mikor a szabadkéményt és a kéményalját változatlanul hagyták, viszont a pitvar idevezető nyílását leszűkítették és ajtót állítottak bele. Ez egyben azt is jelentette, hogy a kemence, valamint a padkák használata alkalomszerűvé vált, csak egyes nagyobb munkák idején (kenyérsütés, disznóvágás, stb.) került rá sor. Fejlettebb megoldás volt a kaminkémény építése. A kabin vagy kamil (Jánoshalma környéki terminológiával) már lényegesen megváltoztatta a kéményalját. Kialakulásával a korábbi füstös, hideg konyhából füsttelen, meleg konyha jött létre. Ez úgy történt, hogy a kéményalja is mennyezetet kapott, és a padkák is kikerültek innen. Csak a kemenceszáj előtti padkarész maradt meg, melyre kis ajtóval ellátott zárt füstcsatornát építettek. Az ajtón keresztül fűtötték a kemencét, a füst pedig ezen a hasábszerű építményen át jutott a szabadkémény lepadlásolás után megmaradt részébe, majd onnan a szabadba. (21. ábra) A kaminkémény gyakran olyan széles volt, hogy a kemenceszáj mellett elfért egy kis méretű katlan is. Ezen alkalmanként gyorsan fövő, egyszerű ételek készültek. (22. ábra) A FÜSTELVEZETÉS FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A HÁZRA A XX. század első felében lejátszódó, a füstelvezetést érintő változások nem egyszerűen a tüzelőrendszer korszerűsítését jelentették, hanem messzemenően érintették a lakóházban zajló életet, átrendezték a belső tereket, s még az alaprajz módosulására is hatással voltak. A konyha füsttelenítése, a szabadkémény lepadlásolása, illetve kaminossá alakítása a korábban két részre oszló hidegkonyha lényegi változását hozták magukkal. Olyan helyiség alakult ki, mely a pitvar és a kéményalja összeol56 POLYAK F. é. n. 52.