Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Néprajz - Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben
342 BOSNYÁK S.: ALPÁR NÉPHITE . . . valamit, az azt a házat egész évre megrontja. Ez a megrontás vonatkozik — ha tehén véreset ad, vagy fele tejhasznot ellopja. Ha tyúkot ültet, akkor belefulladnak a kiscsibék. 153. A nagyhetet végig kellett böjtölni. Még Nagyszombaton is böjtöltünk egész addig, még csak fel nem jött a csillag. Ha borult idő volt, akkor az öregek mondták meg: na, azóta biztos fent van a csillag az égen, csak nem látszik, hát most már ehetünk. És akkor jóllaktunk sonkával, főtt tojással, kolbásszal. 154. Húsvét hétfőjén csak délelőtt volt szabad locsolkodni. Ha az a locsolkodás olyan hosszan tartott, hogy már elmúlt tizenkét óra, vagy egy óra, még az is jó volt, de már délután nem locsolkodhattak a legények, hanem az asszonyok szoktak olyankor locsolkodni. Persze ez nem komoly locsolkodás, az asszonyi locsolkodás, ott csak tréfából leöntötték a legényt vízzel, de ezt sose lányok, hanem a huncut menyecskék tették. 155. A fagyos szentektől féltek nagyon, hogy ez még hátra van, mint ahogy „Török Bálintnak mondták a szultán sátorában, hogy még hátra van a fekete leves. Addig ne bízzon senki, hogy most már nyár lesz, mert hátra van még Medárd. A Szent Urbán napjától is féltek, mert még az is sokszor fagyot hozott. 156. Űrnapján meg volt beszélve a hívekkel, hogy melyik dűlőbe mennek ki és hol szentelnek búzát. A lélek csatlósa kiment oda és a ministráns gyerekekkel beszentelte azt a búzatáblát, amelyikre sor került. Minden Űrnapján más-más gazda gabonáját. 157. Szent László napján szólalnak meg a füvek. Az útilapu szólal meg először, hogy: Itt vagytok mindnyájan? — Itt. — Hát aztán hogy éltek, mint éltek? — Hát nagy árnyékot vet rám ez az. iszonyú nagy fa. Éjszaka beszélnek, mikor már a harmat is leszáll. Akkor aztán elmondják a füvek, hogy ki mire való. — Hát várjál te kis semmiség, te mire való vagy? Akkor aztán megmondja, hogy ő mire való, milyen gyógyszernek való. 158. Péter-Pál napján nem dolgoznak, mert az Alföldön ért be leghamarabb a gabona. Hát legfeljebb ha Péter-Pál hetében. Ha Péter-Pál előtt meg is kezdték, még nem égett annyira a körmükre a munka, hogy Péter-Pál napján dolgozzanak. Akkor mind elmentek a templomba, és mind imádkoztak az újért, az új kenyérért. 159. Lőrinc belerusnyított a sárga dinnyébe, mert már, ha megvágják, ki lehet önteni, utána nem. jó a sárga dinnye. 160. Nagyboldogasszonyról csak annyit tudok mondani, hogy ez a Nagyboldogasszony — ehhez kell minden tyúkásznak, vagy tyúkásznénak imádkozni. Kisasszony napja szeptember 7-én van, Boldogasszony napja pedig augusztus 15-én. Csak az a tojás jó elültetésre, a kétasszonyközi, azt el kell tenni. Akkor szentelt vízzel ezt a kétasszony közi tojást meg kell szentelni és fel kell vinni a padlásra, de csak olyan padlásra, ahol nádtető van és a kémény mögé el kell tenni a tojást és lehetőleg babszalmát tegyünk a tetejére a tojásnak, mert az ritka, hogy a levegő járhasson és ez a tojás biztos jó, hogy egy se zápul ki belőle, ha kakassal el van a ház rendesen látva. 161. A legényavatás Szent István király napján történt. Akkor aratás után, a cséplés meg a zsákolás, ha a legényjelölt a kaszát is derekasan forgatja, aztán csépléskor serénykedett, a zsákot is hordta fel a padlásra, de akkor is, ha ocsmány szája volt neki, hogy legénykedett avval, hogy csúnyán beszélt, akkor a család úgy szavazott, hogy nem történhetett meg a legényavatás: Az ördögök rovásán vagy számbavéve, az olyan beszédűnek parazsat kellene a nyelvére tenni, taknyos vagy! 162. A birkákat csak István királyig fejték az én időmben. Akkor még a juhász megfejhette háromszor-négyszer a maga hasznára. Ez olyan ráadás volt a juhásznak, hogy legyen téli túrója neki. Akkor már nem szabad minden nap megfejni, hanem először két nap, aztán három nap, aztán öt nap, hogyha jó a mező. Leginkább nem szokott jó lenni a mező, kiég akkorára. 163. Kisasszony napján kezdenek elvonulni a madarak. 164. A kanászoknak Szent Mihálykor telik az ideje. A gulyásnak és a csikósnak pedig Katalin napján, a juhásznak pedig Dömötör napján.
