Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken

RÉGÉSZET 167 réti mészkődarabot. Ezek tanúsága szerint a házat csak a templom megépítése után létesíthették, amikor a temetőnek ezt a részét már nem használták. A XII—

XIII. század által meghatározott tág időszaknál pontosabb keltezést azonban nem tartunk reálisnak. Amennyiben Gyárfás adatai igazak, a zöldhalmi település a XIII. század második felét is megérte.

5 A település azonban a XIII—

XIV. század fordulója tájékán elnéptelenedett, legalábbis a leletmentést megelőző terepbejárásokon

6 és a leletmentés folyamán az Árpád-kornál későbbi időre utaló kerámiaanyagot nem sikerült találni. KUNFEHÉRTÓ—KOVÁCS TANYA A lelőhelyet már korábbi terepbejárásból ismertük, ekkor szarmata és az Árpádkortól a XIV—

XV. századig terjedő kerámiaanyagot, gótikus M betűvel díszített gyűrűt és pártaövdíszt gyűjtöttünk.

7 Az ásatást — amelyre szőlőtelepítést megelőző talajegyengetés közben került sor — ugyancsak 1975-ben végeztük, a kiskunhalaszöldhalmi leletmentés miatt két szakaszban. Terepbejárási és ásatási megfigyeléseink alapján 400—500 m átmérőjű település helyezkedett el a lelőhelyen, zömmel homoktalajon. Pontos kiterjedését a területén már korábban is végzett földmunkák miatt nem tudtuk megfigyelni. A homok mozgása feltehetően számos telepjelenséget megsemmisített, ezért a három kutatási felületünk különböző eredményeket nyújtott. A D-i kutatási felület a felszíni nyomok alapján a település közepe tájára esett. A lelőhelynek ez a része már tiszta homoktalaj volt. Ez a terület szolgáltatta a legkevesebb telepjelenséget, holott a terepbejáráson itt volt a leggazdagabb a leletanyag (a szél itt fújta ki legjobban a leleteket). Itt még a tereprendezés megkezdése előtt húzhattunk kutatóárkokat (I. kutatási felület). A lelőhely kötöttebb talajú É-i fele, ahol pedig már a földgyalu után dolgoztunk, adott nagyobb számú telepjelenséget (II. és III. kutatási felület — 2. és 3. rajz). A középkori településmaradványokon kívül bronzkori településnyomok, valamint szarmata sírok, esetleg telepjelenségek is kerültek felszínre. Kellő leletanyag hiányában nem határozhattuk meg minden jelenség korát. Az alábbiakban a biztonsággal középkorinak meghatározható objektumokat ismertetjük, majd a teljesség kedvéért a bizonytalan korú telepjelenségeket. A szarmata és bronzkori leletek ismertetésétől itt eltekintünk. 5 GYÁRFÁS István 1883. 330. Salamon, IV. Béla, V. István, III. László és „kun-tatár" pénzeket említ. (III. László mai számításunk szerint IV. (Kun) László királlyal azonos: Magyarország történeti kronológiája I. Bp. 1981. 166.) 6 TJM 68.20.1—9. VORÁK József terepbejárása; 73.21.1—8; 73.21.10; 73.22.1. 7 TJM Adattára 9939; TJM Régészeti Gyűjteménye 73.16.1—68.