Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken
168 BICZÓ P. : LELETMENTESEK . . . Há% (III. kutatási felület) Egy 6,2 x3,8 m alapterületű, ÉK—DNy-i hossztengelyű épület cölöplyukai kerültek felszínre a III. kutatási felületen. Járószintjét a földgyalu csaknem teljes egészében megsemmisítette. Feltételesen a ház járószintjének tartjuk az É-i negyedében a humuszrétegben elváló, megközelítőleg 1 xl,5 m nagyságú területen megőrződött, letaposott réteget, amelyen vastöredékeket (3. kép) 8 és 2 db Árpád-kori edénytöredéket találtunk. Feltárásakor a járószint rendeltetését még nem tudtuk, mivel a sötét humuszban a ház cölöplyukai nem jelentkeztek, valamint más olyan jelenség sem — pl. vertfal omladéka, patics —, amely ház létére utalt volna. A földeihordás miatt a járószint mélységét sem a mai, sem az egykori felszínhez képest nem tudtuk megállapítani. A tereprendezett felülethez képest 1—2 cm mélységben találtuk a tárgyakat. 9 Tekintetbe véve, hogy a járószint a humuszban jelentkezett, a cölöplyukak felszíni épülethez tartoztak, amelynek belső járószintje esetleg kissé süllyesztett volt. 10 Falainak szerkezetéről csak annyit tudunk, hogy vázukat az egymástól 30—60 cm-re elhelyezett oszlopok képezték. A sarkokon sűrűbben helyezkedtek el az oszlopok, a DNy-i sarkot a fal síkjából kiugró oszlopokkal is megerősítették. A cölöplyukak átmérője általában 25—30 cm volt, mélységük a bontási felülettől — amely a megfigyelt járószintnél mintegy 30 cm-rel volt mélyebben — 10 és 22 cm között váltakozott. A különböző mélységű cölöplyukak elhelyezkedésében rendszer nem mutatkozott, csupán annyit jegyezhetünk meg, hogy a mélyebb cölöplyukakat zömmel a ház DNy-i felében tártuk fel. Némelyik gödörben 8—18 cm átmérőjű sötétebb elszíneződés jelezte a cölöp helyét. A cölöplyukak elhelyezkedéséből kikövetkeztethetően a ház bejárata DK-i hoszszanti oldalán, közép táj on volt. A későbbi 10. gödör bolygatása miatt nem dönthető el, hogy rövidebb oldalán я DNy-i sarok közelében is volt-e egy bejárat, vagy csak a gödör semmisítette meg a cölöplyukakat. A tetőzet ágasfás-szelemenes szerkezetű volt, a szelemen alátámasztását szolgálta a ház rövidebb falaitól 3,4 illetve 2,8 m-re talált cölöplyuk. Az ágasfák cölöplyukait nem készítették mélyebbre, mint a többi cölöplyukat, tehát a tetőzet hordozásában a viszonylag sűrűn elhelyezkedő cölöpök egyenlő mértékben vettek részt. Miután az alátámasztást szolgáló ágasfa nem pontosan az épület hossztengelyében helyezkedik el, egy hosszabb és egy rövidebb szelemen alkalmazása révén a tetőgerinc ezen a ponton enyhén megtörhetett. Sajnos, azt nem tudjuk, hogy a középső ágasfának esetleg a ház kettéosztásában is volt-e szerepe. 8 Kettéhajtott, villásvégű vasalástöredék, h.: 4,7 cm, villáinak távolsága 7,4 cm; 1,5—2,7 cm széles vaspánttöredékek; U keresztmetszetű vasalástöredékek, átm.: 1,8 cm. 9 Az elhordott földréteg vastagsága 30—40 cm körül lehetett. 10 A ház földbe mélyítésére utal, hogy gödrét később kemencék készítéséhez használták fel (1. és 4. kemence).
