Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Helytörténet - Szabó Zoltán: Kecskeméti céhek vallási vitái a 18. században
154 SZABÓ Z.: KÜLÖNBÖZŐ VALLÁSÚ CÉHTAGOK KÖZÖTTI VITÁK... A szabómesterekről készült kimutatás színesebb az előbbinél. A zálogtárgyak között szerepelnek nadrág, rékli, olló, mente, laibli, öv, ezüst kapcsos kamuka pruszlik, köpönyeg, szűrdolmány, süveg. A felsorolt 24 mester 18 legénnyel és 15 inassal dolgozott. Meg kell jegyezni, hogy a még megemlített kis nadrág és öreg szűr igen csekély értéket képviseltek. 14 A takácsok majdnem mindegyikétől „asszonymentét" vettek el, illetve még néhányuktól „ládáját ruhástul". Egy új mente ára 20 forint volt, de 30 forint érí^-kű is szerepel; amelyik pedig elég viseltes volt már, nem ért többet 3 forintnál. A lakatos céhtagoktól sutut, bibliát, Hübner históriáját; a molnároktól vánkost, nadrágot, varratlan kankót, mentét; a szappanosoktól mentét, dolmányt; a gombkötőktől mentét, övet, szénavágót; az asztalosoktól dolmányt, mentét, süveget zálogoltak. 15 A borbélyok inkább szerszámaiktól voltak kénytelenek megválni: mintától, réz és cin medencétől, szelencétől. 16 Az ilyen módon megbírságolt református mesterek annyira hittek igazukban, abban, hogy a régi megállapodásokat sikerül újból megerősíttetni, hogy pl. a kovácsok, amikor Bánó János commissárius a zálogokat eladatta és a visszajáró pénzt a céhtagoknak vissza akarták adni, nem fogadták el a felkínált összeget, mondván, megvárják, hogy mi lesz a dolgok kimenetele. 17 A küzdelem végül is azzal zárult, hogy a helytartótanács, egyetértésben Pest megye javaslatával, kötelezte a református mestereket a katolikus szertartások megtartására. 18 A csizmadiamesterek esetében, a közölt dokumentum is jelzi, hogy gazdasági hatalmukat, befolyásukat a közigazgatás, államhatalom támogatását élvező katolikus mesterek erősítették meg, amennyiben számuk sokkal jobban gyarapodott, mint a református vallású mestereké. A büntetéssel sújtott református céhtagok panaszkodása szerencsétlen helyzetükről, szegénységükről, hogy egyszeri-kétszeri zálogolással a legények alkalmazásának lehetőségétől, ezáltal a mesterség gyakorlásától esnek el, s így teljesen elszegényednek, mert jövedelmük a mezővárosi földművelésből, mezőgazdálkodásból és az iparűzésből tevődött össze, mind azt bizonyítják, hogy a másik felekezeten levő mesterek vallási színezetű feljelentése, vitái tulajdonképpen a monopólium céhtagokkal szembeni megszerzését célozták, minden bizonnyal nem is eredménytelenül. 14 OL AM Com. Pest. Fase. 25. Lad. D. 32. es. 124. p. és REL 12/1953 E XII/8 15 OL AM Com. Pest. Fase. 25. Lad. D. 32. es. 125. p. 131. p., valamint REL 12/1953 E XII/8 16 OL AM Com. Pest. Fase. 25. Lad. D. 32. es. 129. p., valamint REL 12/1953 E XII/8 17 OL AM Com. Pest. Fase. 25. Lad. D..32. es. 127. p. 18 EPERJESSY G. 115. o.
