Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)
Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára
a még néha ma is kísértő, téves, de a múlt században még egyhangúan elfogadott (a valóságban sohasem létezett) avar vár fogalmával azonos, amely kifejezéssel azonban gyakran csak általában jelezték a földvárakat, ha egyes esetekben tudták is, hogy nem avarkori. A „csavargyűrű" bizonyára a kanyargó sáncra utal. A „Hármas halom" megjelölés nem világos előttünk, ma ezt nem ismerik, de mivel a leírás szerint „a halmokat egymástól két keskeny sikátor" választja el, utóbbiakban a sánc alatti Ny-i és D-i mély árkot kell látnunk. A népmondára hivatkozva mint Attila, vagy Zalán várát említi és kiemeli az onnan nyíló jó kilátást. Mai értelemben vett rendszeres ásatást ő sem végzett, az É-i (helyesebben inkább ÉK-i) szakadékos oldalból azonban sok leletet gyűjtött. A szakadékos oldalban helyesen határozta meg a régészeti réteg 2 méteres vastagságát, ahogyan ma is látható. Megállapítja, hogy „évszázadokon át ugyan egy helyen tanyázott nép meg-megnyitott telepe volt", amivel a több egymást követő periódusra következtetett helyesen. 9 A 90-es években Majláth Béla kutatott a környéken. Lelőhelyünket mint „Zalán várát" említi, de semmi adatunk sincs arról, hogy itt is végzett volna kutatást. Az általa ismertetett leletek egy része azonban feltehetően innen származik. 10 Ezután hosszú ideig nem történt a helyszínen kutatás, csak említésével találkozunk, így Márton Lajos 11 és Zsilinszky Mihály 12 egy-egy összefoglaló munkájában, továbbá Gerecze Péter műemlékjegyzékében. 13 Az 1920-as évekből Szalay Gyula ásatásáról tudunk. Részletek nem ismeretesek előttünk, mindössze a kiskunfélegyházi múzeum őrzött meg a leletek közül búza magvakat. 14 9 FARKAS S. i. m. 10 MAJLÁTH В., Újabb alpári leletekről. ArchÉrt 18 (1898) 257-265. 1898-ban Hild Viktor és Kada Elek járt a Várdombon, erről Bóna István írt részletesen. 11 MÁRTON L., A vármegye őskora. In: Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye (MOVV). Szerk. : Borovszky S. Budapest é.n. 166-199. 179, 191. 12 ZSILINSZKY M., Csongrád vármegye története. Budapest 1897. 42. 13 GERECZE P., Magyarország műemlékei. 2. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest 1906. 582. Az általa hivatkozott Rómer-jegyzőkönyv XXV. kötete és Halavács Gyula 1902. évi jelentése azóta elkallódott. 14 HARTYÁNYI P. B.-NOVÁKI, GY., Samen- und Fruchtfunde in Ungarn von der Neusteinzeit bis zum 18. Jahrhundert. Agrártörténeti Szemle 17 (1975) Supplementum 7 — 8. 15 SOÓS E., Magyarország várai (Kézirat az Orsz. Széchényi Könyvtár Kézirattárában, Fol. Hung. 3105, XVII. 18 — 24, 28-32. Az alpári vár Soós Elemért, a magyarországi várak mindmáig kellőképpen nem méltatott kutatóját is foglalkoztatta. Hagyatéka 15 között fennmaradt a község 1879. évi kataszteri térképe egy részletének másolata, amelyet 1904-ben készített a vár közvetlen környékéről. Személyesen már idős korban, több évtizedes várkutatás után, 1928. október 21-én járt a helyszínen két barátjával és ennek nyomán részletesen leírta az ott tapasztaltakat. A várat helyesen a Várdombra helyezi és megállapítja, hogy a Templomdombon sohasem volt erődített telep, így helytelennek minősíti az 1879. évi kataszteri térképen látható feliratot, amelyen a templom körüli dombot jelölik „Árpád földvárának". A térképek magassági adatai alapján elemezi a földrajzi körülményeket és arra következtet, hogy Alpár mindig védve volt a Tisza árvizei ellen, ugyanakkor a környéket is uralja fekvésével. A környék egykori vízrajzáról részletes térképet készített egykorú és régebbi térképek alapján. A Várdomb Ny-i és D-i oldalán látható mély árkot mesterségesnek tartja. A D-i (mais szakadékos) oldalon a földrétegeket tanulmányozta és ebben „hordott földet" állapított meg. A Tisza felőli oldalon kb. 50 m széles leszakadással számol. A vár mai kiterjedését 1658 m 2ben jelöli meg, a leszakadt résszel együtt azonban 3278 m 2-re, azaz kétszeresére becsüli. A leszakadt K-i oldalon feltételezi, hogy nem is volt szükség sánc emelésére, mert itt a Tisza ártere elég védelmet nyújtott. Soós vázlatos felmérése alapján térképet is rajzolt a várról, amely alaprajzilag megközelítően helyes, de a valóságnál valamivel kisebbnek tünteti fel. Innen ered az is, hogy az említett területi számításai alacsonyabb értékeket eredményeztek, mint a legújabb mérések. A Templomdombot is feltünteti, de erősen torzítva, itt úgy látszik már nem végzett helyszíni felmérést. A méretbeli kisebb hibáktól eltekintve azonban alapjában helyesen ismerte fel a földvár jellegét és fekvését. A sáncról még egy elképzelt metszetrajzot is készített, amelyet részleteiben ugyan nem igazoltak a későbbi ásatások, mégis e rajzban is a földsánc lényegének a felismerését látjuk. Soós Elemér az alpári vár korát visszavezeti a „történelem előtti" időbe, különben Anonymus alapján ő is Zalán várának tartja. Részletesen kijegyzetelte az addigi irodalomból a környékre vonatkozó középkori adatokat, de magára a várra ő sem talált adatokat. Soós helyszíni adatainak hiányosságai a felmérés vázlatosságából erednek, a vár történetével kapcsola24
