Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

5. Részlet Alpár 1879. évi kataszteri térképéből. 1:1929-ben elpusztult házak. 2: A Várdomb szintvonalai az 1974. évi felmérés alapján. 5. Detail aus der Katasterkarte des Jahres 1879 von Alpár 1: 1929 zugrunde gegangene Häuser. 2: Schichtenlinien des Burghügels auf Grund der Vermessung des Jahres 1974 Egy rajzot kell még említenünk, amelyet Mednyánszky László után közöltek 1891-ben. Alpár község ÉK-i szélén húzódó függőleges, szakadékos oldalát ábrázol, közvetlenül alatta házakkal.

8 Ez ugyan nem magát a Várdombot, hanem a Templomdombot, a templomtól E-ra, ÉK-re eső, ma is hasonlóan szakadékos oldalát mutatja, de ez is azt jelenti, hogy a löszfal akkor is végig szakadékos, omladozó Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. VII. Magyarország II. Budapest 1891. 211. volt. A felsorolt adatok alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a Rómer által közölt rajz nem az akkori tényleges állapotot tükrözi, hanem a már akkor is erősen lepusztult, hiányos földvár rekonstrukciójára törekszik. Rómer után Farkas Sándor, fentebb már röviden említett 1888. évi helyszíni kutatása jelenti a következő adatot. Bizonyos „Hármas halmot" említ, amelynek középső, legmagasabb halmán emelkedik az öt méter magas sánc, vagy ahogyan Farkas írja: „avargyűrű", illetve „csavargyűrű". Az „avargyűrű" 23