Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bökönyi S.: Állatmaradványok a tiszaalpári bronzkori földvár ásatásaiból

BÖKÖNYI SÁNDOR: ÁLLATMARADVÁNYOK A TISZAALPÁRI BRONZKORI FÖLDVÁR ÁSATÁSAIBÓL A tiszaalpári bronzkori földvár Bona I. ill. Nováki Gy. által végzett két ásatása során bőséges mennyiségű állatcsontanyag került begyűjtésre. Ennek vizsgálata nemcsak a vatyai kultúra késői szakaszába tartozó település állattartására és vadászatára vet fényt, de ezen túlmenően a középső Tisza-vidék fauna- és állattartástörténetére vonatkozóan is igen hasznos adatokat ad. Л csontanyag A tiszaalpári bronzkori földvár csontanyaga tipikus telepanyag. Bár számra nem túlságosan nagy, de azért bőven meghaladja a faunisztikai vizsgálatokhoz szükséges 500 darabos minimumot. A csontanyagban teljes vázak nem fordulnak elő, de nagyobb testrészek összefüggő csontos vázai és teljes koponyák is hiányzanak. Egyetlen kutya-agykoponyarészlet, egy teljes hosszában megmaradt juhszarvcsap, négy mérhető szarvasmarha- és egy juh-szarvcsapdarab, valamint öt nagyobb, de nem mérhető szarvasmarhaszarvcsaptöredék képezi benne a típusmeghatározásra legalkalmasabb csontmaradványokat. A végtagcsontok között is mindössze 20 teljes hosszúcsont — valamennyi háziállatokból — fordul elő (faji megoszlásukat 1. az 1. táblázatban). A csontanyag döntő többsége az ember feldaraboló tevékenységének következtében keletkezett töredék. Ez a feldaraboló tevékenység egyébként olyan erőteljes volt, hogy az esetek nagyrészében eltüntette a mérőpontokat (elsősorban a csont végeken), így feltűnően alacsony a csontanyagban a mérhető darabok száma. Más csontokon viszont égési nyom volt látható: ezek nem a sütés-, vagy főzéskor keletkeztek, hanem akkor, mikor a lehúsolt csontokat a tűzbe dobták, vagy tüzek alkalmával a rájuk hullott parázs égette meg őket. A teljes hosszúcsontok faji megoszlása radius metacarpus tibia metatarsus összesen szarvasmarha 5 7 3 15 juh 2 2 sertés 1 — — — 1 ló 1 1 kutya — — 1 — 1 20 Különben a lelőhely csontmaradványai jó megtartásúak, rajtuk sem a talaj kémiai anyagai, sem pedig a talajban élő alsóbbrendű organizmusok nem hagytak komolyabb károsodást okozó nyomokat. Előfordul viszont néhány csonton a telep kutyáitól származó rágásnyom. Л fauna A tiszaalpári bronzkori telep ásatásai során begyűjtésre került állatmaradványokból 1387 darabot sikerült fajra meghatározni. Mint a faunalistából (2. táblázat) kitűnik, a meghatározható csontanyagban szerény faj számú fauna képviselt. Összesen 19 állatfaj — 6 házi emlős-, 7 vad emlős-, 2 vad madár-, 1 csúszómászó- és 3 halfaj — maradványai kerültek elő a lelőhelyről. A háziállatfajok közt a bronzkornak mind a hat faja szerepel. A vadállatfajok listáján egyetlen vala119