Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Majsai K.: Kardos István szalkszentmártoni segédtanító, Petőfi barátja

helyek. A három község helyi levéltárának a második világháborúban történt elpusztulása homályossá tette a költő szüleinek és Petőfi Sándornak ott eltöltött időszakát.

13 így csak hiányosan, kevés konkrét, megbízható adat közlésével volt feltárható a költő családjának itteni élete. Nem állapítható meg pl. a bérlet kezdetének pontos ideje, s általában a bérleti körülmények. Legtöbbször a kortársak visszaemlékezéseire vagyunk utalva, s természetesen ezeket kritikával kell fogadnunk. Petőfi szalkszentmártoni munkásságával egyaránt foglalkozik a levél és az emlékirat is. Mindkettő azonos kicsengéssel mondja el Petőfi itteni lázas gyorsaságú munkáját, utalva a költő azon anyagi kötelezettségére is, amely a szülők felé irányul. Emlékiratában azonban már egy érdekes konkrétummal is szolgált Kardos : „Itt írta — mint emlékszem — a „Hóhér kötele" czímű regényét, azután „Zöld Marczi", „Tigris és Hiéna" czímű színművét és számos sok verseit, amelyek részint a Pesti divatlapban jelentek meg, részint a censura miatt asztalfiókjába tétettek le, — mint az , Örült' és a papokról irt legenda, stb.... ". Kardos emlékiratának szép és fontos részlete az is — s ezt levelében nem közölte — hogy „Szentmártonban rendezte eddigi verseit, melyeket sajtó alá velem íratott le, s jutalmul a nyomtatványból egy példát ajándékozott nekem. Máig sajnálom, hogy valamelyik tőllem kölcsönözni szokott olvasó rossz akarata miatt tőllem elveszett a becses munka!" Kardos új adatot rögzít, amikor az 1845-i szalkszentmártoni nyárhoz köti a Versek II. kötete szerkesztését. Érdekes az is, hogy Kardos másolási munkájának jutalmául Petőfitől megkapta az egyik nyomdai példányt. A Versek II. kötete 1845. november 10-én jelent meg. Jól emlékszik Kardos akkor is, amikor a Zöld Marcii írását 1845 nyarára teszi, mivel az július 24-én már a Nemzeti Színház bíráló bizottsága elé került. Szalkszentmárton irattári anyagának csaknem teljes eltűnése mellett érzékeny veszteség az is, hogy a helyi Református Egyház irattári anyagából eltűntek azok a hússzékre és kocsmára vonatkozó nyugtatványok, gazdasági iratok, amelyek Petőfi édesapjának bérleti idejére vonatkoznak. Mintha egy láthatatlan kéz emelte volna ki őket! Az előtte levő és utána következő bérleti időszak iratai viszont megtalálhatóak. (A tanítóknak és papoknak rovásra szolgáltak ki és az egyház egyszerre fizette ki az elfogyasztott hús, faggyú és bor árát.) Kardos István még Szalkszentmártonban van, amikor a Pesti Divatlap 1846. első félévi számában a 178. oldalon, Télutó 26-án megjelenik a tudósítás: „Petőfi regényt írt „Hóhér kötele" czím alatt: a mű dicsértetik azok által, akik olvassák. Nem sokára mutatványt közlendünk belőle." Ez a 241. oldalon, Tavaszelő 26-án „Mutatvány illy czímű regényből: A hóhér kötele (Petőfi)" címen meg is történt. A 227. oldalon már arról tudósít a Pesti Divatlap, hogy „Sajtó alatt van „A hóhér kötele", Regény: Petőfi Sándortól." Petőfi e regényét Eötvös József közbenjárásával adta el Hartleben К. Adolfnak. Fontos volt ez Petőfi számára, mert itt Szalkszentmártonban történt meg először, hogy anyagilag is segíteni kényszerült szüleit. Szépen örökíti meg ezt a helyi hagyomány: „Ahogy elkészült egy-egy nagyobb versével, már ment is fel Pestre, hogy az érte kapott pénzt hozza haza szüleihez." Elképzelhetjük Petőfi lelkiállapotát annak kapcsán, amiről a Pesti Divatlap 1846. első félévi folyamában, a 278. oldalon, Tavaszhó 2-án így tudósít: „Petőfi ,Tigris és hyéna" czímű drámája a héten adandó vala; de miután szerző megtudá, hogy művét bérletfolyamatban akarják adni: visszavette kéziratát. — Jól tette. — Mert ha még a külföldi új darabokat is bérletszünetben adják, mi jognál fogva tehetik az ellenkezőt eredeti darabjainkkal, miután az új művek első előadása bérletfolyamatban az írókra nézve mind szellemileg, mind anyagilag káros." Petőfinek nagyon fontos lett volna, ha drámáját olyan időben adják, amely pénzhez juttatja őt. Hiszen biztos, jól jövedelmező állása nincsen. Vahottól megvált. Hogy pénzhez jusson, lázas gyorsasággal dolgozik. Szüleit segítenie kell. Szalkszentmártonba való érkezésekor első képként rögzítette magának szülei anyagi helyzetét. Fekete kenyér című beköszöntő versével utal is a szülők gondterhelt napjaira. Nem lényegtelen figyelnünk Kardos levelének és emlékiratának arra a részére sem, amely Petőfi szalkszentmártoni tartózkodásának időtartamára utal. Emlékiratában csupán arról tudósít bennünket, hogy „Petőfi néhány hétre kijött Sz.Mártonba s itt írogatott buzgóan és hűségesen úgy, éjfélig is fönn volt." Ezzel szemben Jókaihoz írt levelében határozott konkrétumokkal szolgál. „A nyár utolját, őszt (szüretet kivéve) és telet csak nem ithon tölte, néha tartván kirándulásokat Pestre, vagy máshova jó barátihoz. Ez időszak az, amellyben én munkásságának 175