Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei
sét sugározzák, nemkülönben a színek is, a lilásrózsaszín használata, s a smaragdzöldnek oly ragyogó tüze, mellyel a természet fokozott szépségeinek meglétét magyarázza. Átérezte, magyaros formába öntötte, ami e stílus nemzetközi vonásait jellemezte. Szeme felismerte a nagybányai tájban is a lehetőségeket az újabb felfogás gyakorlására. Környezete is megegyezett abban, hogy alkalmas volt erre. 1906/7 telén néhány hónapot a Szolnoki Művésztelepen töltött. Az ott festett képek azonban Réti szerint nem különböztek nagybányai festészetétől, amelyet, lezártnak kell tekintenünk, mert bár Iványi Grünwald még 3 évet töltött Nagybányán, de már elfordult az addigi „közösnek vallott természetkultusztól". 141 Kiérezhető a neheztelés a fogalmazásból. Iványi szakadár voltát mindvégig fájlalták társai. Pedig az új stílus elismertetéséért nem kisebb küzdőtárs, mint Lyka Károly is buzgólkodott. 142 Lassan érlelődtek tehát azok az indítékok, melyek végül is a kecskeméti megtelepedéshez vezettek. 1907 tavaszán Szolnokon készült képeivel találkozott a közönség az újjáépített Nemzeti Szalon első 141 RÉTI István i. m. 221. 142 LYKA Károly: Szecessziós stílus — magyar stílus. Művészet 1902. 164. ,4:J Hauszmann Alajos valóságos háborút indított — ugyanis a kioszkot ő építette, és az általa olyannyira megszeretett és épületeinél felhasznált neoreneszánsz stílust az építtetők nem vették át. A Nemzeti Szalon új palotája. Vas. Ujs. 1907. 211. 144 MALONYAY Dezső : A Nemzeti Szalon házavatása. Budapesti Hírlap 1907. 59. sz. Modern magyar művészek I. csoportkiállítása, a katalógus előszava Ernszt Lajostól. (1907. III. 9.) Szolnoki művészek első csoportkiállítása, 1907. március. 145 O. v. 68x75 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. Dr. Kováts László gyűjteményében Kiskunmajsán. Repr. a Nemzeti Szalon katalógusában, a K. Társ. 1928/28 téli kiállítási katalógusában. Kiállítva: Kecskemét, 1967. 32. sz. 14(i Művészet 1907. 412. 147 A MIÉNK első kiállításán szerepelt képei : Fonó cigánylány (60. sz.), Hóolvadás (61. sz.), Szénaboglyák őszkor (62. sz.), Tavasz (64. sz.), Nagybánya vidékéről (65. sz.), Vályogvető cigányok (66. sz.), Sárga virágok (67. sz.), Cigánytanya (68. sz.), Nagybánya környékéről (69. sz.), Nagybányai hetivásár (70. sz.). „Ezen kiállítást Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József szervezték és Ernszt Lajos rendezte." Törzstagok: Csók István, Czóbel Bála, Ferenczy Károly, Ferenczy Valér, Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla, Kann Gyula, Kernstok Károly, Magyar Mannheimer Gusztáv, Márffy Ödön, Olgyay Ferenc, Réti István, Rippl-Rónai József, Strobenz Frigyes, Szinyei Merse Pál, Vaszary János. 148 O. v. 110x52 cm, j. j. 1. Iványi Grünwald. Sugár Adolf tulajdona. Kiállítva: MIÉNK I. kiáll.; Kecskemét, 1976. 6. sz. 149 Papír, kréta, 24x31 cm, j. j. 1. Grünwald Béla Szolnok. Kiállítva: Kecskemét, 1967. 8. sz. Cigánysoron címmel. tárlatán. Ernst Lajos, az igazgató, a katalógus előszavában leírja, mennyi nehézség árán sikerült kieszközölni az Erzsébet téri kioszk átépítését. 143 Végül mégis sikerült Lechner utódai, a Vágó testvérpár, László és József tervei alapján a szecessziós elveket megvalósítani. Ráépítést kellett alkalmazniuk, mivel a földszinten levő éttermet kávéház céljára hagyták meg. A szép, színes, eozinos bejárati kaput a Zsolnay műhelyből rendelték meg. 144 A szolnoki témákból a kiskunmajsai neves gyűjtő tulajdonában találtuk a Szolnoki paras%ts%oba с többször említett, reprodukált képet 145 (47. kép.). A szobabelsőben két fiatal nő, az egyszerű belső tér parasztbútorai között. Ám a gerendás famennyezettel mintegy körülhatárolja a teret, s hátul a két ablakon át a rezgő, lebegő napfoltok ragyogásának előadása a fő cél. A kiállítási katalógusban címek szerint néhány ott készült festményét felfedezhetjük, pl. Tiszapart, vagy a Patakpart, ez utóbbi fotója fennmaradt, így igazat adhatunk Rétinek, hogy az új stílusa felé itt semmi sem mutat (48. kép.). Mindkét kép szignója Grünwald — ez azonban nem jelenti, hogy ne használta volna időközben az Iványi nevet is. Később már egységes az Iványi Grünwald szignó. A Nemzeti Szalon-beli gyűjteményes tárlatának katalógusán Grünwald Iványi Béla név szerepel 1906-ban. A művészegyesületek alakulása egész Európában nagy lendítő erőt jelent a küzdőképes nemzedék számára. Budapesten megalakul a MIÉNK, amelynek Iványi Grünwald is tagja, és 1909-ben a Művészház, melynek alelnöke lesz. 146 Az új elvekért lelkesülők a kiállításokon együttesen vehetik fel a harcot. A MIÉNK első kiállítására 1908-ban az Ernst Múzeumban került sor. Iványi Grünwald még néhány nagybányai műve mellett a Szolnoki parasztszobával, több rajzával s az újabb szemléletét tükröző képeivel vett részt. 147 Ezek közül a Fonó cigánylány ma is fellelhető egy magángyűjteményben. 148 A méretből (hosszú, keskeny, álló formátumú kép) is kitűnik, hogy már a szecesszió által kedvelt formátumú kivágást választott. Ez az ábrázolás is időtlen nyugalmú, a leány mozdulata, ahogy az orsót pörgeti, a kissé rálátásos nézőpont, a színek megválasztása is az új művészet felé fordulás bizonyítékai. Rokon ezzel az a krétarajz, mely a Bedő-gyűjteményben található. Szolnokon készült, címe: Cigánylány % tiszta, hajlékony vonalai a szecessziós elképzelésekhez igazodnak. 149 (49. kép).
