Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei
Л dekoratív elvek jegyében több cigány témájú képe is fentmaradt. így a Nagybányai Múzeum tulajdonában levő Cigánylányok a Lápos patak partján, jelzés nélküli kompozíciója 150 (50. kép.) a gauguini tanulságok teljes átélése, hazai viszonyokra áttranszponálva. Ahogy a francia művészt vonzotta az egzotikus tahiti lányok színes bőre, természettel való együttélése, ugyanúgy megtalálta Grünwald is a nagybányai, később a kecskeméti és leilei cigányokban azt az alkalmas modellanyagot, mely hivatva volt dekoratív, időtlen nyugalmú kompozícióihoz számára segítséget nyújtani. Az ábrázolás felfogásban eltérő akár Rippl-Rónai, akár Ferenczy szecesszionizmusától. Rippl részletezőbb, Ferenczy erőteljesebb és a stílus ismérveinek magabiztos tolmácsolója. Grünwald új stílusa még csak alakulóban van. Ennek a képnek párdarabját találjuk meg a Kner Nyomda kiadványában reprodukáltan, Nagybányai cigányok címmel 151 (51. kép). A kiállításról Lázár Béla tájékoztat, és így ír művészünkről: „Egyenesen gobelin hatást keres, mély, tompa, lefokozott színekkel, ahol mind az alakok, a fák, az ég csak színfoltok, csak mint színértékek élnek, a művész csakis ezekkel számol. Szinte teljes eltávolodás a régi kolorisztikus naturalizmusától. . . egy két intérieur je tiszta színeivel, éles színfoltjaival szinte fénybe mártott ecsettel van írva . . ," 152 . Érzékelhetően érlelődtek a festői indítékok, melyek azután a kecskeméti megtelepedéshez vezettek. Az új stílus keresésének időszaka forrongásban volt. Most már Iványi határozott, újabb művei az új szemlélet jegyében születtek. Nagy segítséget jelentett művészete áthangolásában a nagybányai fiatalok, a „neosok" támogató barátsága. Nemcsak Czóbel Béla, de Perlrott Csaba Vilmos is nála tanult festeni, aki szintén, csakúgy, mint Czóbel, a teleket Párizsban töltötte, s 1906 után már Matisse-növendék volt, a 150 O. v. 115 X 115 cm. Baia Mare, Múzeum, Ltsz.: 191. A kép hátán: Könyves Kálmán cég 16. sz. 151 IVÁNYI-GRÜNWALD Béla: 19 kép. Gyoma, 1932, Kner Izidor. 3. sz. reprodukció. Ol. 92,5 X 97 cm, 1909. 152 LÁZÁR Béla: Magyar művészek a Nemzeti Szalonban. Művészeti kérdések 1907. márc. 153 Művészet 1966. 12. sz. 18. PAPP Rezső: Sikerekben gazdag élet. Pestmegyei Hírlap 1964. febr. 4. 3. Perlrott Csaba Vilmos művészete. Bornemisza Géza előszavával. Bp. 1930, Dante. 11-13. 154 Új Idők 1909. XV. 8. sz. 155 RÉTI István i. m. 80-81. Fauves elveket szintén magával hozta. Iványi azután nagy hatással volt Bornemisza Gézáia is. Nem csoda, hogy e két utóbbi művész kísérte őt Kecskemétre elsősorban a kivonuláskor. 153 Szintén a Nemzeti Szalonban látott napvilágot a MIÉNK II. tárlata, melyről Lyka Károly tudósításából olvashatjuk: „Iványi egy óriási méretű dekorációs pannója nyugodtan és kellemesen fog hatni végleges helyén a Révai villa nagy halljában (a Gellérthegyen). De ez (a kép) már az emeleten van" — írja. „Ott találtuk a művészi értékek kimélyítését. Ferenczy, Rippl, Vaszary, Fényes, Csók stb. műveit." 154 Az említett pannó elpusztult, de kvalitásait Genthon István is elismerte, különösen ragyogó színeit dicséri. Földöntúli nyugalom ömlik el tájon, szereplőkön egyaránt. A háttér hullámvonalba igazodó tájrészlete, a völgyben, dombon a növényzet sematikusan felfogott foltjai, a hajlékony vonalak az alakok mozdulataiban szinte valami halk, zsongító, tavaszi zenére mozgó életképpé, „majálissá" harmonizálja a színpadi beállításnak is elfogadható ábrázolást. Tavas% (Vendégség) volt a címe (52. kép). Síkszerű az ábrázolás, festői felfogásában egységes. Ha Iványi eddigi munkásságát számba vesszük — a nagy elismerést szerző, valóban kiérlelt nagybányai műveket —, úgy ítélhetjük meg, hogy „kiélte" eddigi stíluskorszakát, nem óhajtott további ismétlésekbe bocsátkozni. Mivel több okból is képes volt művészetét áthangolni — mondjuk, modernizálni —, így jobban figyelt a fiatalok külföldi, új tapasztalataira és a saját ítéletére. Eltávolodásának egyik oka bizonyára ebben keresendő. Amikor a Nagybányai Festők Társasága 1912-ben Nagybányán aug. 1-én nyíló, másfél évtized nagybányai festői munkálkodás eredményeit bemutató tárlatot rendezett, ott 11 teremben 76 művész 386 alkotása szerepelt. 155 Iványi elköltözött már, de természetesen több művével vett részt ő is, így a nagyméretű Holdfelkelte s több újabb szemléletű műve is látható volt. Réti és Börtsök szervezték, rendezték a kiállítást és katalógust, abban Réti előszavát adták közre. Itt érezzük a neheztelést, a „neosok" mozgalmával, célkitűzéseivel, a szecesszióval szemben: „a nagybányai művészeti termelésben igen jellemző és fontos lelki tényező még; az őszinteség, amely azt mutatja, ami van, azt adja, amit lehet; amely vászonra nem fest falképet, olajfestékkel, ecsettel nem hazudik textil es%269
