Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei
nem tudunk, a tájábrázolások esetében nehezíti a helyzetet, hogy annak idején a katalógusok sem méretet, sem egyéb adatot nem közöltek, olykor a művek más néven szerepeltek. Malonyay közli reprodukcióban az azóta eltűnt és a II. csoportkiállításon is szereplő: Forrásnál képet c. 35 Ez év Grünwald nagybányai otthonának megteremtését is jelentette, megnősült. A felső-fernezelyi görögkatolikus pap leányát, Bieltz Irént vette feleségül, kinek törékeny alakja Ferenczy Károly: Hegyibeszéd с kompozícióján modellként a hallgatóság egyik ülő, figyelő figurája. Fiatal feleségével a telet Münchenben tölti, s ott nagyszabású kompozíció foglalkoztatja. Hírt adnak a sajtóban arról, hogy „Grünwald Béla festő, aki nászútját Németországban művészeti tanulmányokkal kötötte össze, mint a Budapesti Napló írja, elhagyta Münchent, ahol befejezte nagyszabású művének — az Isten kardja — vázlatát. Most még néhány táj kép tanulmányt végez a Balaton mellett, aztán visszatér Nagybányára, hogy a hatalmas képet megfesse. A nagy vászon a párizsi világkiállításra készül." 36 Ennek a nagyméretű, természeti élményhez komponált „eseménynek" az előadása merőben más, mint a hasonló téma I. változata. A Bastien—Lepage-i halvány zöldes-szürke színskálájú, csendes, nyugodt megfogalmazás 10 esztendő után teljesen átalakul. Akkor a vásárhelyi puszta adta az ihletet, most Nagybánya hegyből síkságba futó rétjein végez megfigyeléseket, a nyári zivatarok hangés fényjátékát dinamikus kompozíciója szolgálatába állítja. A nyári zivatar elvonulása a természet nagy megújulásával jár. A lezúduló eső megtisztítja az eget, a földet, s elvonulásakor a napfény lila, zöld, sárga villódzó páráját hagyja az ég felhőfoszlányain. Impresszionisztikus téma, de Grünwald nem elégszik meg ennyivel, történést akar. A fiú itt is megtalálja a kardot, de magasba emelve siet előre, körülötte az 35 MALONYAY Dezső: i. m. 76. 36 Műcsarnok 1899. 17. sz. 263. 37 O. v. 280x400 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. MNG Ltsz.: 1761 T. Reprodukálva: Művészet 1905. 4. sz. 217-226. Uo. Grünwaldról is. 38 Képzőművészeti Társulat 1899/1900 téli kiáll. 174. sz. Repr. is. 39 Műcsarnok 1899. 25. sz. 399-400. 40 Bronzérmet nyert a képpel Grünwald. Műcsarnok 1900. 315. és 326. 41 OMKT vándorkiállítása, 1910. szept. 8— dec. 27. A kitüntetett művészek lajstromában itt is szerepel Grünwald. 42 1897 körül. O. v. 127x82 cm. j. j. 1. Grünwald Béla. Dr. Felméry Elemér tulajdona. állatok áramló csoportja a dinamizmus, a szenvedélyes iram kifejezője. A kép felfokozott, ékkőszerűen villanó színei a sötét, súlyos, erőteljes nagy tömegek között s a napfény sugárzása a fiú testén olyan művészi produkció, mely figyelmet érdemel. A kritika azonban nem értékelte e kép kvalitásait, elnagyoltnak tartották a figurát, túl nagynak a tájképi részletet. Ez a realizmussal áthatott impresszionista vívmányokat felhasználó kép átmenetet képez Grünwald eddigi és ezutáni képeiközött. Kétségtelen, hogy Nagybánya atmoszférája segítette hozzá a mitikus tartalom szenvedélyes kibontakoztatásához. A pátosz nélküli előadásmód szokatlan volt a történelmi festészet eddigi gyakorlatában — s tegyük hozzá — Grünwaldnál is, ha CSUK, я IV. Béla kompozícióra gondolunk. Az eddigi meditáló festő átalakul; a patak partján sétáló fiatal nő, karámnál figyelő pásztor, műteremben elmélkedő festő a csendes tűnődés, nyugalom állapotát rögzíti. Ezzel a képpel, mely a korai nagybányai képei között is rangos helyet foglal el, Grünwald újabb festői gondolatoknak ad teret 37 (11. kép). A Képzőművészeti Társulat 1899/1900. évi téli tárlatán, ahol a nagybányaiak külön teremben állítottak ki — mivel a Műcsarnok vezetősége némileg már felismerte a helyzetet a nagybányai törekvéseket illetően, s kénytelenek voltak kaput nyitni számukra — Grünwald e nagyméretű alkotása is szerepelt. 38 Hírt adnak arról is, hogy a párizsi világkiállításra is elviszik a képet, 39 s hogy ott sikert aratott, bizonyítja, hogy bronzérmet nyert vele. Több magyar művész is a kitüntetettek között volt, így aranyérmet hozott haza Csók, a nagydíjat Benczúr. 40 Itthon 1900-ban a Lipótvárosi Kaszinó 1000 Koronás díját kapja érte, s mielőtt a párizsi kiállításra vinnék, az állam 5000 forintért megveszi. 41 A téma érlelgetése közben friss tanulmányok, újabb és újabb gondolatok részletlejegyzésére került bizonyára sor. Ezt tükrözi a Pástctorfiú napfénnyel átitatott felhőkre csodálkozó, állatait a dombra vezető figurája is 42 (12. kép). Társaival együtt Grünwald is a nagy méreteket részesítette előnyben. Nagylélegzetű művekkel bajlódtak. Thorma megfestette a hatalmas, bibliai tárgyú Békesség veletek с kompozícióját, Ferenczy a Hegyibeszéd több alakos második változatát, Csók a Bűnbánó Magdolnát, Hollósy a Rákóczi indulót érlelgette. A Münchenben tanult festők óhatatlanul felfigyeltek a Piloty-iskola hagyományaiból alakult, a tör254
