Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

ténelmi téma előadásához szükségesnek érzett hatalmas méretek sikereire. Mivel azonban Nagybánya, a környezet inspirálta őket, magától értetődően hangsúlyt adtak a természet rájuk gyakorolt hatásának. Az 1900-ból fentmaradt tanulmány a Magyar Nemzeti Galériában éppen ennek bizonyítéka. A napfény intenzitásának vizsgálata г. Szakadék с kép főtémája

43 (13. kép.). Hasonló Nagybányai táj-at fedeztünk fel az Einst Aukciókatalógusában 1921-ben, mérete pontosan megegyezik az állami tulajdonban levő képpel, azonban teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy nem ugyanazon képről van szó, hiszen az előbbi 1900-ban készült.

44 Ugyancsak e földtüremlés egy parasztlánnyal gazdagított változatát leljük fel Malonyay könyvében Országút címen; készülési idejét 1902-re teszi

45 (14. kép.). A címet szokás szerint a saját megítélése szerint választja, Országút-ként reprodukálja. Az 1900-as esztendő fiatal feleségével kialakított nagybányai otthona szeretetteljes festői vizsgálódásainak első, remek kísérleteit is jelentette. A meghitt, őszinte interieuröknek gazdag tartalmat a bennük foglalatoskodó szeretett modell kedves alakja ad. 1900ban festi az Otthon-^ (15. kép), mely hamarosan a Szegedi Képtárba került, s mindmáig remeke Grün43 O. v. 57x57 cm, j. j. 1. Grünwald Béla 1900. IV. 3. MNG Ltsz. : 57.66 T. 44 Ernst Aukciókatal. XV. 1921. 253. sz., j. j. 1. Grünwald Béla 1896. NB., vászon, 57x57 cm. 45 MALONYAY Dezső i.m. 82. A kép azóta előkerült. Malonyay a Markó utcai Gimnázium tulajdonaként tartotta számon. Most a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola védett képe. O. v. 150x190 cm j. j. 1. Grünwald Béla. 46 O. v. 121 X 100,5 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. Szegedi Képtár Ltsz.: 50.473.1. Repr.: MALONYAY Dezső i. m. 79., Vas. Újs. 1906. 140.; Új Idők 1901. VII. 377.; Művészet 1905. 4. sz. 217-226. 47 A katalógusban (1901) 2. 1. Hollósy iskolája. Műbarát 1922. II. évf. 169-179. 48 Szén, 33,5x30 cm, j. n. MNG Graf. Oszt. Ltsz.: 57.88. Kiállítva: Kecskemét, 1967. 15. sz. 49 Szén, papír, 45x25 cm; j. n. Bírálat: MNG. 1969. 77. sz. 50 K. szén, 54x44,5 cm, j. j. 1. G. B. Nagybánya. MNG Grafikai Oszt. Ltsz. 64. 129. 51 O. v. 57 X 87 cm, j. j. 1. Grünwald В. Vétel 1901. MNG Ltsz. : 1961 T. Lehetséges, hogy ugyanez a kép szerepel Esős tavaszi nap címmel 71. sz. alatt a Nemzeti Szalon nagykanizsai kiállításán 1906-ban. 52 O. v. 100x120 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. MNG Ltsz.: 51.2835 T. MALONYAY Dezső i. m. is reprodukálja, 78. 53 Műcsarnok, К. T. kiállítása, 1904. tavaszi tárlat. 54 Vas. Újs. 1906. 140. wald kísérletező korszakának, amelyben a belső tér fényárnyék problémáival foglalkozott. Az Otthon Réti: öregasszonyok v. Kenyérszelés с képeinek méltó párja, ahol Grünwald meghitt érzelmei képi megfogalmazásban teljesednek ki. Bensőséges érzéseket sugalló az ősök által használt, becsült bútorok meghitt környezetében a fiatal nő törékeny alakja, ahogy hímzésére figyelve dolgozik. A Szatmáron rendezett kiállításon 1901-ben is szerepelt, mely a nagybányai festőkolónia egyetlen vidéki tárlata volt.

47 Feleségéről több szénrajz, tanulmány maradt fenn ez időből. A Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályán tartjuk számon Felesége с szénrajzát

48 (16. kép), és a Magyar Nemzeti Galéria Bírálatán előkerült alakrajzát feleségéről

49 (17. kép), mely feltűnően hasonlít Csók István teljesen hasonló ábrázolásához. Ugyancsak állami gyűjteményben található ebből a korszakból származó Önarcképe, ahol Grünwald a festőállvány előtt dolgozik

50 (18. kép.). Ugyanakkor a táj egyre inkább szerepet kap, a plein-air festő indítékai előtérbe kerülnek. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében az Eső után c. laza, oldott festőiségű dombhajlatokat bemutató kép 1901ben került állami tulajdonba

51 (19. kép), s ugyanott a Kilátás műtermem kertjéből, mely egyszerűen Tájkép címen került leltárba, szintén a szerényebb táj élmény megfogalmazása

52 (20. kép.). Réti Műteremkert címmel emlékezik meg róla, s készülési idejét 1903-ra teszi. Az Isten kardja II. változatának állami megvásárlása lehetővé tett Grünwald számára egy többhónapos afrikai kirándulást. Feleségével Tuniszban is tölt huzamosabb időt. Ennek későbbi kiállításokon bemutatott emléke a Tuniszi utca, melyet az irodalomban kísértünk nyomon mindössze. Útjáról Grünwald nem tért haza festői gyarapodással, kritikusai megállapítják, hogy ez a kirándulása néhány színes vázlatán kívül nem hozott különösebb fejlődést művészetébe.

53 Amikor gyűjteményes kiállításakor 1906-ban bővebben írnak életútjáról, megemlítik, hogy „Tangerben is volt, megörökítette a színgazdag utcai motívumokat".

54 Életének ezzel a kis kitérőjével foglalkoznunk értelmetlen lenne, hiszen semmi lényeges nyomát nem találjuk festészetében. Az 1901-es esztendő a részletek összegezése folytán, láthatóan az érlelés megindulásának első, kitűnő jeleit produkálja. 255